Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
723 okozni az állampolgároknak, mint bárhol máshol. Tehát az államháztartás rendbetétele olyan feltétele a kibontakozásnak, amely melle tt most már nem lehet elmenni. Tudjuk azt, hogy az államháztartás gerince az állami feladatok tételes felülvizsgálata. Ebben az SZDSZnek az aggályát annyiban osztjuk, hogy ez sürgős, halaszthatatlan, de egyetértünk azzal, hogy nem ennek a törvénynek a ker etébe való, viszont a téma fontossága, magának az államháztartási reformnak a tételes keresztülvitele a mi felfogásunk szerint is olyan jelentős, hogy örömmel üdvözöljük a javaslatot, amely szerint a Parlament ad hoc bizottságot fog felállítani, hogy ezt a munkát elősegítse. Megítélésünk szerint az államháztartási törvényben konkrétan és tételesen egy kicsit nagyobb rendet, és logikai rendet lehetne felépíteni. Így javasoljuk azt, hogy legyen kimondva három szint. Az egyik egy felső szint, amely nyilvánvaló an a költségvetés. A középszinthez tartozzanak az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok. És az alsó szintet képezzék a konkrét költségvetési szervek. A költségvetés témája nyilván központi helyet foglal el ebben a törvényjavaslatban is. Egyetértünk az MDF vezérszónoka által már hangoztatott véleménnyel, hogy az éves költségvetési törvény benyújtásához nem kell az Állami Számvevőszék véleményezése. Nagyon röviden: a mi felfogásunk szerint azért nem, mert az Állami S zámvevőszéknek nyilván a profilja, az alapvető feladata az ellenőrzés. A költségvetés ellenőrzésében mindenképpen az ő szerepe a meghatározó, és amit ellenőriz egy ilyen kiemelkedő állami szerv, úgy véljük, nem szükséges az ellenjegyzése magán a javaslaton . S egyébként is, egy költségvetési javaslat nyilván gazdasági természetű, de annak olyan politikai töltete van – főleg gazdaságpolitikai – , hogy úgy véljük, egy ilyen szakmai legfelsőbb szerv, mint az Állami Számvevőszék, nem szükséges, hogy ezt véleménye zze. Az egy más kérdés, ha kizárólag törvényességi szempontból megkérdezik az Állami Számvevőszéket, hogy minden rendben vane, de nem szükséges ezt így törvényben előírni. A költségvetés éves jóváhagyásával kapcsolatban örömmel üdvözöljük azt a törekvést, amely ebből a törvényjavaslatból nyilvánvalóan kiviláglik, hogy végre rend legyen ezen a területen, hiszen itt konkrét határidőket ad az ebben részt vevő szereplőknek, s foglalkozik az ex lex állapottal is. Lényegében kivédi az ex lex állapotot, hiszen me ghatározza, hogy amennyiben a Parlament január 1jéig nem alkotja meg a költségvetést, illetőleg nem hoz átmeneti törvényt sem, akkor életbe lép az a helyzet, hogy az elmúlt évi költségvetést kell időarányosan végrehajtani. Ezzel tulajdonképpen rövidre van zárva a kör. Ezzel kapcsolatban azonban véleményünk és aggályaink a következők: Amennyiben az Országgyűlés részére – elfogadás esetén – elő lesz írva a törvényben, hogy november 30áig határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek bevételi és kiadá si főösszegét, a hiány és a többlet mértékét, tehát ha erre van egy ilyen határidő – s véleményünk szerint ez képezi a lényeget, mert a többi már csak egy járulékos munka – , akkor meg kellene találni a törvényes lehetőségét annak is, hogy legyen előírva a végleges jóváhagyásra is egy határidő, de legalábbis az úgynevezett átmeneti gazdálkodásról szóló törvénynél ne az legyen kimondva, hogy ilyent az Országgyűlés alkothat, hanem el nem fogadás esetén alkot. Úgy vélem, meg lehetne találni ennek a módját. Ezek ben a gondolatainkban és felfogásunkban az a szándék vezérel, hogy lehetőleg legyen az országnak mindig az év befejezésére költségvetése vagy legalábbis az átmeneti gazdálkodásról szóló törvénye, amely nem föltétlenül úgy határozza meg a továbbiakat, mint ahogyan ez a törvényjavaslat ex lex állapot esetére a Kormány számára lehetővé teszi. Tehát az Országgyűlés tartsa továbbra is a kezét azon, hogy legyen költségvetés, s az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt pedig, ha nem tudja a költségvetés elfogadni, azt meg kell alkotnia. Véleményünk szerint ennek a törvénynek egyes területeken talán egy kicsit konkrétabbnak kellene lennie. Mi megértjük azt, hogy ez egy kerettörvény, és meghatározza mindazokat, amiket
