Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BECKER PÁL, DR. az MDF vezérszónoka:
713 mondattal válaszolhat: attól függ. Attól függ, mihez képest, mit akartam elérni, milyen érdekeltségi rendszerben dolgoztam. Nem kívánok erre hosszasan kitérni, hiszen Samuelson munkáiban ez tökéletesen ki van fejtve, mindenki elolvashatja, hogy egy adott érdekeltségi rendszerben optimális akciósorozat a másik érdekeltségi rendszerben kifejezetten hátrányos lehet. Amikor a parlamenti pártok – illetve bocsánat, a pártok, hiszen mé g nem tudjuk, hogy parlamentiek leszneke – meghirdetik a programjukat, akkor rögzítik a maguk érdekrendszerét is, érdekviszonyát, amelyen belül a programjukat meg akarják valósítani. A választók a választások során a szavazataikkal, tudva vagy nem egészen tudva, de ezen érdekviszonyok mellett teszik le a voksukat. Mi lehet az Állami Számvevőszék feladata és lehetősége, amikor előzetesen kell bírálni a költségvetést? Első lehetősége: elfogadja a kormányzópártok érdekrendszerét. Érthető módon az ellenzéki pá rtok ez ellen tiltakoznának, és igazuk van. Egy semleges, politikailag semleges szervezet milyen alapon fogadja el kiinduló álláspontként a Kormány érdekviszonyait, illetve a kormánypártok érdekviszonyait? Lehet a másik oldal is, eleve az ellenzéki pártokn ak az érdekviszonyait fogadja el a Számvevőszék. Ennek tükrében vizsgálja a beterjesztett költségvetést, amely érthetően viszont a kormányzópártoknak nem tetszene. A harmadik lehetőség, hogy semleges marad, kreál egy újabb érdekrendszert, megpróbál egy kvá zi optimális érdekrendszert kialakítani. Egyrészt ez elméletileg lehetetlen, hiszen nincs semleges, értékítéletmentes érdekrendszer, hiszen maga a szó is, már az érdek ellentétes ezzel, másrészt pedig fölmerül az a probléma is, hogy erre az érdekrendszerr e egyetlenegy ember nem adta le szavazatát a választások során. Tehát az Állami Számvevőszék nem képviselheti ezt az érdekrendszert, hiszen nincs mögötte semmiféle támogatás. Éppen ezért egyértelmű, hogy megoldhatatlan helyzet elé állítjuk a Számvevőszéket , hogyha a 29. §ban kötelezzük, hogy előzetesen értékelje a költségvetést. Ha ez a paragrafus mégiscsak bentmaradna, amit én szeretnék kivenni, akkor azért javaslom, hogy legalább azt tisztázzuk, az Állami Számvevőszéknek mikor kell megküldeni a költségve tés tervezetét, hiszen a pontos szabályozás során pontosan tudjuk, hogy az egyes minisztereknek mely határidőket szab az államháztartási törvény, egyedül a Számvevőszékre nem vonatkozik ez. Mint a költségvetési bizottság tagja, hadd emeljem ki a szabályozá s egyik részét. Ez előírja, hogy az Országgyűlés a költségvetés tárgyalása során november 30áig tisztázni köteles az egyes fejezetek végösszegeit. Ezután már csak úgynevezett nullszaldós képviselői javaslatokkal foglalkozhat a Parlament, tehát olyanokkal, amelyek a kiadási és a bevételi oldal egyenlegét már nem módosítják. Nagyon célszerűnek és jónak tartom ezt a szabályozást, és egy szubjektív megjegyzést engedjenek meg nekem: örömmel is veszem, hogy ez a szabályozás utólag is igazolja, hogy tavaly a költ ségvetési bizottság megfelelő gyakorlatot alakított ki. Az állami pénzügyeken belül hosszú ideig igen gyanús dolog volt az elkülönített állami pénzalapok témaköre. Hosszú ideig alkalmas volt az alapok létrehozása arra, hogy ezeket a pénzeket kivonják a nyi lvánosság figyelme elől, és az Országgyűlés létező vagy nem létező ellenőrzése alól. Az elkülönített állami pénzalapoknak az a sajátos tulajdonsága volt, hogy nem szerepelt a költségvetésben, vagyis a költségvetés tervezésében, illetve a zárszámadás elkész ítésekor ezzel nem kellett elszámolni. Jelentős lépés volt már, hogy tavaly az 1991es költségvetés készítésekor az elkülönített pénzalapokat bevontuk a költségvetésbe, és kb. hasonló jellegű lépésnek tekinthetjük ennek a mostani szabályozását. Ezáltal átt ekinthetővé vált, és lehetőséget ad arra – a lehetőséget aláhúzom – , hogy az állami feladatokat társadalmasítsuk. Nem ösztönzi, hanem csak szolgálja ezt a lehetőséget, ugyanis itt arra van mód, hogy egyes költségvetési forrásokat kiegészítsünk más
