Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BECKER PÁL, DR. az MDF vezérszónoka:
714 költségv etésen kívüli forrásokkal, tehát bevonjuk a társadalom szélesebb rétegeit egy bizonyos feladat ellátásába. Éppen ezért nagyon jónak találjuk azt az előírást is, hogy csak költségvetési forrásból viszont nem képezhető alap, hiszen akkor a jogosultsága elvés z, és a valamennyivel lazább pénzügyi kezelés lehetőségét biztosító alap nem szükséges ahhoz. A helyi önkormányzatokról szóló rész rögzíti a központi kormányzat és az önkormányzatok kapcsolatát, feladatát és lehetőségeit és az eljárási szabályokat. Nagyon sok vita folyt a helyi önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban arról, hogy a Parlament az államháztartási törvény szerint november 30áig, illetve december elejéig kell, hogy meghozza a költségvetést. Az önkormányzatoknak így szűk egy hónapjuk marad a rra, hogy saját költségvetésüket elkészítsék, egy olyan hónap, amelyben ott van a karácsony, a szilveszter, az egész évzárás. Ez valóban nagyon rövid idő. Ugyanakkor itt két egymásnak ellentmondó hatást kellett ellensúlyozni. Minél korábban szavazza, hozza meg a Parlament a költségvetési törvényt, annál több ideje marad az önkormányzatoknak az alapos munkára, ugyanakkor minél korábban készül el a költségvetési törvényjavaslat, szavaz erről a Parlament, annál megbízhatatlanabbak az adatok, hiszen az informác iós rendszer csak bizonyos késéssel tudja követni a folyamatokat, és ez azt jelenti, jóval kevesebb rálátása lesz a költségvetés előkészítőjének az eddig eltelt gazdasági folyamatokra, mint hogyha a lehető legkésőbbi időpontig kitoljuk az elkészítés időpon tját. Úgyhogy mint nem jó, de szükséges kompromisszumot, elfogadjuk ezt a megoldást. Az önkormányzatokkal kapcsolatos részben van egy félreérthető paragrafus, amelyre most szeretném felhívni a figyelmet. A 22. oldalon a 64.§ rendelkezik arról, amennyiben a központi költségvetés a normatív támogatásban előírt mértéknél 5%kal kevesebb juttatást ad az önkormányzatnak, akkor meg kell fizetnie a kamatokat ez után a hiány után a központi kormányzatnak. Az előtte levő rész egyértelműen szabályozott, amennyiben vi szont többet kapott az önkormányzat, akkor a kamatfizetés mellett az önkormány- zatot a visszafizetés is terheli. A 3. paragrafusban viszont nincs egyértelműen rögzítve – több emberrel elolvastattam ezt a paragrafust, hátha én értelmezem rosszul – , hogy a központi önkormányzat ki kell, hogy egészítse az előírt szintre a normatív támogatás mértékét. Pusztán a kamatokról rendelkezik. A törvény legrövidebb szakasza, amelyik a társadalombiztosítással foglalkozik – összesen három paragrafusból áll – , de ezzel tu lajdonképpen én sem foglalkozom, és azt hiszem érthető, hogy összesen ez a három paragrafus került be a törvényjavaslatba. Tegnap kezdtük meg és ma is folytatódott a társadalombiztosítási koncepcióról való vita. Nagyon sok mindent el kell döntenünk. Érthet ő, hogy ezek a döntések nem szerepelhetnek az államháztartási törvényben. Végül még egyetlen témakörre hadd térjek ki, a költségvetési szervek vállalkozásával kapcsolatos előírásokra, amelyet a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója üdvözöl, s amely s zerepel a törvényjavaslatban. Szükségesnek érezzük, hogy a költségvetési intézményekben folyó vállalkozásokkal kapcsolatos anomáliákat felszámoljuk. Nagyon örülünk, hogy ez a felszámolás nem a vállalkozás felszámolását jelenti. Nem lehet megszüntetni a vál lalkozás lehetőségét, hiszen egy falusi vagy egy városi önkormányzat iskolája, ha kiadja a tornatermet valamilyen rendezvényre, olyan bevételre tehet szert, amely akár egész költségvetésének nagyságrendjéig terjed. Ezt mindenféleképpen engedélyezni kell. A rra kell vigyázni, hogy ezt a tornatermet ne a tornaóra ideje alatt adják ki, hiszen akkor az alapfunkció sérül. Éppen ezért szükséges a költségvetési szerveknél tisztázni, hogy mi a feladata a költségvetési szervnek. A feladat ellátásához szükséges mennyi ségű pénzt biztosítani kell, de nem szabad összekeverni az államigazgatást és a vállalkozást ilyen mértékben, amely ma ugyan szükséghelyzetként, de jellemző. A miniszter úr is említette bevezetőjében, hogy Magyarországon a GDP koncentrációja rendkívül maga s. Minden politikai erőnek célja, hogy ezt csökkentsük, és a gazdasági törvények is ezt a célt
