Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
702 Köszönöm. Szólásra következik Frajna Imre, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Frajna Imre, a FIDESZképviselőcsopor t nevében FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a most tárgyalt törvényjavaslat a társadalombiztosítás átalakításának kizárólagosan politikai természetű részét képezi. Nem lehet ugyanis semmiféle szakmai érvet találni arra, hogy bármely társadal ombiztosítás önkormányzati igazgatás, vagy más igazgatási formában hatékonyabban működjön. De hát vannak olyan dolgok, amelyek befészkelvén magukat a tudatba, az őket előidéző körülmények megszűnése után is még hosszú ideig ott vegetálnak, néha még törvény javaslat formáját is ölthetik. Ez a javaslat egy jó példája ennek. Ahhoz, hogy ezt beláthassuk, röviden fel kell idéznem a közelmúlt egynémely történését. Mint bizonyára önök előtt is ismeretes, a Társadalombiztosítási Alap létrehozásának körülményei szoro san összefüggtek a Némethkormány azon törekvésével, hogy eleget tegyenek az IMF költségvetési hiányt csökkentő követelésének. Ez néhány igen figyelemreméltó lépés segítségével sikerült is. Történt ugyanis, hogy az önállósított Tá rsadalombiztosítási Alappal középtávú hitelek formájában megfinanszíroztatták a költségvetés hiányát. Egyszer 30 milliárd forint erejéig a családi pótlék csúsztatott átadása kapcsán, másrészt a maradék 13 milliárd erejéig lakásalapkötvényt kellett vásárol nia a társadalombiztosításnak. Ezeknek a lépéseknek az értékelésével nem tartom fel önöket, de annyi bizonyos, hogy meghozatalukkor nem arattak osztatlan sikert. Elég általános volt ugyanis az a vélemény, hogy a költségvetés hiányának finanszírozása talán mégsem a nyugdíjasok feladata lenne. Így hát érthető módon ekkor fogalmazódott meg az az igény, hogy valami módon távolabb kellene helyezni a Társadalombiztosítási Alapot a pénzügyi kormányzat kezeügyéből. Erre akkoriban a legalkalmasabbnak az önkormányzat látszott. Ám a megvalósítása már ekkor sem tűnt könynyűnek, tekintve, hogy az érdekképviseletek legitimitása ez idő tájt kevéssé volt makulátlan, egy választás lebonyolítása pedig mind technikai, mind politikai szempontból kétséges volt. A helyzet azóta n émileg megváltozott. 1. A Kormány már ha akarná, sem tudná a tb többletbevételét elvonni, mert azt hiszem, hosszú ideig kell várni, amíg a Parlament elé az a dilemma kerül majd, hogy mit kezdjen a többlettel. Addig ugyanis csak pénzt lehet betenni ebbe az alapba. 2. Kellemes meglepetés volt hallanunk a legutóbbi alkalommal a Népjóléti Minisztérium államtitkárának szájából azt az álláspontot, úgy gondolja, nem az ő, vagyis a kormányzat feladata a Társadalombiztosítási Alapot megvédeni a nyugdíjasoktól. 3. Az ok a politikusok, akik egykoron a Parlamenten kívüli erőként követelték az önkormányzat létrehozását, ma itt ülnek a széksorokban. S tisztelt Képviselőtársaim, az önök engedélye nélkül egy árva fillért sem lehet a Társadalombiztosítási Alapból elvenni. Eze kből következően azok az okok, amelyek sürgették volna az önkormányzat mielőbbi megteremtését, már egy ideje megszűntek. Ennek ellenére egyre erőteljesebb sürgetéssel fordultak a Kormányhoz, hogy mikor lesz már a tbnek saját önkormányzata. Úgy gondoljuk, jelen pillanatban elhibázott dolog lenne az önkormányzat felállítása. Ez a lépés leginkább a tető cserepezésével kezdett építkezéshez hasonlítható. Sajnos, még csak most kezdtük el tárgyalni a társadalombiztosítás leendő szerkezetéről szóló koncepciót, és máris fel kívánjuk állítani azt a szervezeti egységet, amely mindezt irányítaná. A legenyhébb esetben is ez a lépés feleslegesnek tűnik. Mint az előző vitából kiderült, a magyar társadalombiztosításnak távolról sem az a legfőbb baja, hogy nincs valódi gazd ája, hogy nincs önkormányzata. A nemzetközi példák is azt igazolják, annak a
