Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 26. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
670 tapasztalom azt, hogy más pártok fe lszólalói is – velem együtt – ez ellen vannak, és a reform megkezdésének a szükségességét hangsúlyozzák. Itt nyilvánvalóan egy nagyon hosszú folyamatról van szó, nem egy egyszeri aktusról, de ez még inkább szükségessé teszi, hogy minél előbb kezdjünk neki. Én nem kívánom itt a szükségességnek a teljes indoklását felsorolni, de néhányat feltétlenül, amelyekről már képviselőtársaim is szóltak többkevesebb részletességgel. Ilyenek a finanszírozási gondok, ilyenek az ellátások elértéktelenedésének a gondjai, a ztán az, hogy nem áttekinthető a rendszer, hogy rendkívül bürokratikus. Velem együtt önök is tudják, hogy 120 nap kell körülbelül ahhoz, hogy megállapítsák valakinek a nyugdíját, s majdnem ugyanennyi ahhoz, hogy a táppénzét megállapítsák. Egyszóval a rends zer diszfunkcionális, és ezért itt az ideje a változás megkezdésének. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy nagyon hosszú távú felelősségvállalásról van szó, hiszen bármilyen intézkedés – amit ezen a területen hozunk – több évtizedre hat ki. Ezért szükség es ezen intézkedések megtételéhez a legszélesebb alapú társadalmi konszenzus, amelynek a megteremtésénél én viszont már látok problémákat. Nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a kormányzat segítse elő a társadalombiztosítás koncepciójának a kialakítását oly módon is, hogy gyorsítsa meg a készülő szociális törvény alapelveinek a kidolgozását. Itt arról van szó, hogy – ahogy az előterjesztés is több helyütt leírja – a társadalombiztosítás a szociális biztonsági rendszernek a leglényegesebb eleme vagy egyik leg lényegesebb eleme. Ebből következik az, hogy nem közömbös, hogy a szociális biztonsági rendszer milyen elvek alapján épül fel, és ezek közé hogyan illeszthető be a társadalombiztosítás. Társadalmi konszenzus alapján kellene eldönteni azt, hogy milyen legye n a viszony a társadalombiztosítás és a szociális szféra egyéb elemei, a kommunális szociálpolitika, vállalati szociálpolitika, illetve a nagy országos szociális rendszerek között. Eh- hez ismerni kellene a szociális törvénynek legalább a koncepcióját. Ugy ancsak fontosnak tartanám azt, hogy rögzíteni, deklarálni kell a szociális állampolgári jogokat, mégpedig véleményünk szerint az Alkotmányban kell ezt megtenni. Nemcsak azért, mert ebben benne van az is, hogy a társadalombiztosításhoz való jog állampolgári jog, hanem azért is, mert itt van 1992, az egységesülő, az egységesebbé váló Európa megszületése, és ez szükségessé tenné azt, hogy a szociális jogrendszerünket a szociális Európáéhoz közelítsük. Nagyon fontos lenne az, hogy a Kormány nyilatkozzék arról – bár miniszter úr egy vonatkozásban az expozéjában már érintette ezt – , hogy milyen mértékűvé kívánja alakítani a jövőben a jövedelemcentralizációt, és mi a véleménye a jóléti, kizárólag a jóléti újraelosztásról. Tudniillik ezek szintén befolyásolják a tár sadalombiztosításról kialakítandó elképzeléseinket. Fontos lenne a vonatkozásban is hallani a kormányzat véleményét – bár ezt is érintette halványan a miniszteri expozé – , hogy vajon hogy látják, hogy a piac és a magántulajdon bevezetése, illetve uralkodóv á válása mellett nem kelle visszalépni bizonyos szociális ellátásoktól, és ha igen, akkor milyenektől. Van egy kis utalás az anyagban erre vonatkozóan is, amely túlzott kötelezettségvállalásról ír, túl liberális jogosultsági feltételekről, de a társadalom biztosítás keretén túli szociálpolitikai területeken nem kelle visszalépni valamitől, valaminek a fenntartásától, valamely szociális intézmény fenntartásától? Kellene tudnunk azt is, hogy milyen szociálpolitikai filozófiát kíván a kormányzat a szociális r endszer mögé helyezni, milyen filozófia alapján kívánja a szociális rendszert felépíteni, milyen szerepet szán például az aktív foglalkoztatáspolitikának; a foglalkoztatottságnak mint a szociális prevenció egyetlen hatásos eszközének milyen szerepet szán v ajon a kormányzat? Nagyon fontos lenne azt is tisztázni, még a szociálpolitikai törvény koncepcionális részének kidolgozásánál, hogy hogyan befolyásolják a társadalmi egyenlőtlenséget azok a tények, hogy bizonyos ellátásokban megjelenik a piac, más ellátás okban nem, hogy magánfinanszírozás és közfinanszírozás, hogy magánszolgáltatás és közszolgáltatás is megjelenik a jóléti szférában.
