Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VÉKONY MIKLÓS, DR. az ad hoc bizottság elnöke:
58 Az előzetes ellenőrzést illetően egyébként a törvényi szabályozás ellentétes az Alkotmánnyal. Nem történt meg például az Állami Számvevőszék részéről az 1990es évközi költségvetés módosításának véleményezése sem. Ezeket a hiányosságokat csak példaszerűen hoztam föl. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy utalunk az objektí v nehézségekre, amelyekkel az Állami Számvevőszéknek kétségtelenül meg kellett küzdeni. Több mint 40 éves interregnum után, 1990. január 1jén kezdte meg az Állami Számvevőszék a működését, tehát nyilván meg kellett küzdeni a kezdet szervezeti és személyi nehézségeivel. Ezen túlmenően, nem állt rendelkezésre az a konzisztens jogszabályi háttér, ami egy jó számvevőszéki munkához szükséges – hadd utaljak itt csak a máig hiányzó államháztartási törvényre. Az előzményekről röviden ennyit kívántam mondani, de az t hiszem, ez szükséges a probléma megértéséhez. A vizsgáló bizottságnak a Szabad Demokraták Szövetsége részéről Tölgyessy Péter, Matyi lászló és Molnár Tibor; a FIDESZ részéről Áder János és Varga Mihály; a Demokrata Fórum részéről Horváth Béla, Remport Ka talin, Halász István és jómagam voltunk a tagjai. A bizottság munkájába bekapcsolódott még az MSZP részéről Katona Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről pedig Rott Nándor. A bizottság mellett – élve a Házszabály adta lehetőségekkel – öt szakértő műk ödött: Ferenczy Endre a Jogtudományi Intézettől, Földes Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karáról, Gyulavári Antal, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, valamint Laki Árpád a Könyvvizsgálók Egyesületétől és Kozma Emil sza kértő úr. A törvény – véleményem szerint kiváló – szakmai előkészítésén túl Ferenczy Endre, Földes Gábor és Gyulavári Antal a törvényszöveg kodifikálását is elvégezték. Meg kell említenem, hogy a bizottság munkájába az ÁSZ mint vizsgált intézmény, aktívan bekapcsolódott. Üléseinken részt vettek, elemző anyagokat készítettek, s Hagelmayer István elnök úrnak köszönhetően a bizottság tagjai találkozhattak Tassilo Brösige úrral, az ENSZ számvevőszéki intézetének főtitkárával, valamint Beckers úrral, a belga szá mvevőszék főtanácsosával, aki az előzetes ellenőrzés kérdéskörében tudott felvilágosítást adni. Flegman Vilma angol számvevőszéki kutató és Halász Géza amerikai számvevőszéki szakember megküldött anyagával szintén segítette a bizottság munkáját. A kialakít ott munkarend szerint a bizottság munkája három részre bontható. Az első szakaszban megtörtént a bizottság munkájához szükséges mértékben az ÁSZ eddigi tevékenységének átvilágítása. Ennek megállapításait az l. számú jelentés tartalmazza. A második szakaszb an a bizottság döntött a módosítást igénylő szabályozási területekről. Döntési alternatívákat állítottak fel a szakértők, és a döntési alternatívákról szavaztak a bizottság tagjai. A harmadik szakaszban a bizottság döntései alapján a kodifikálás elvégzésér e került sor. Az ÁSZ eddigi munkájának elemzését tartalmazó 1. számú jelentés lényegében igazolta azokat az észrevételeket és aggályokat, amelyek bizottságunk létrehozását indokolták. A jelentés néhány további megállapítását szeretném kiemelni. Felveti az ÁSZ hitelességének problémáját, ezzel összefüggésben azt, hogy az ÁSZnak nem sikerült beilleszkednie a kialakult intézményrendszerbe. Hadd jegyezzem meg, hogy ebből a szempontból hasznos az, hogy egy parlamenti bizottság állapítja meg az ÁSZ szabályait, h elytelen az, ha a végrehajtó hatalom határozza meg a saját ellenőrzésére hivatott szervezetre irányadó szabályokat. Az 1. számú jelentés a továbbiakban kiemeli azt is, amit valamennyien érzékelünk, hogy bár az ÁSZ a Parlament pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, nem kielégítő a Parlament és az Állami Számvevőszék kapcsolata. Nem tisztázódott az országgyűlési alárendeltség konkrét formája. Itt feltétlenül jogi szabályozás szükséges. A nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően a napi gyakorlati szinten megjele nő kapcsolat kialakítása érdekében szükséges egy speciális, kifejezetten az Állami Számvevőszékkel foglalkozó bizottság felállítása. Ez a Parlament elemi érdeke, hiszen így kaphat képet az ÁSZ
