Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VÉKONY MIKLÓS, DR. az ad hoc bizottság elnöke:
59 munkájáról, így válik lehetővé az ÁSZ jelentéseinek feldolgozás a és hasznosítása, és elláthatóak az ÁSZhoz kapcsolódó és az országgyűlési határozati javaslatban meghatározott feladatok is, például az ÁSZ költségvetésének, létszámának, zárszámadásának véleményezése, személyi kérdésekben javaslattétel. Tehát meg kell á llapítanunk, hogy a Parlamentnek itt lépéseket kell tennie, és tökéletesítenie kell az ÁSZhoz való viszonyát. A jelentés további megállapításait jelen alkalommal – részben időkímélés céljából – nem kívánom az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottságunk a zt részleteiben megvitatta, azonban arról nem szavazott, mivel kifejezetten nem volt feladata állásfoglalás kialakítása az ÁSZ munkájáról. Véleményem szerint a felállítandó különbizottságnak kell megvonnia az ÁSZ eddigi munkájának mérlegét. A bizottság nyi lván építhet majd az általunk feltárt tényekre. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tárgyalása során mindenekelőtt azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy változtathatóe az 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről az államháztartási törv ény megalkotása nélkül. Ezzel kapcsolatosan tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a hamarosan elénk kerülő államháztartási törvény és az ÁSZtörvényjavaslat rendelkezései teljesen komformak. Azokon a pontokon, ahol a két törvényjavaslat találkozik, teljes a konszenzus, másrészt pedig az ÁSZtörvényjavaslat kétharmados elfogadást igényel, így az itt elfogadott rendelkezések az államháztartási törvény által már nem változtathatóak meg. A törvényjavaslat konkrét rendelkezései kapcsán a következőkben az ÁSZ jogál lásával szeretnék foglalkozni. Az Alkotmány és a hatályos számvevőszéki törvény értelmében az Állami Számvevőszék a Parlament pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Az új, ajánlott definíció szerint az ÁSZ az Országgyűlés tevékenységét segítő, független, pé nzügyi, gazdasági ellenőrző szerv. Működése során kizárólag az Alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve. Tevékenységéért kizárólag az Országgyűlésnek felelős. Más állami, önkormányzati szerv, társadalmi vagy egyéb szervezet hatáskörének gyakorlására nem utasíthatja, és nem kérheti fel. Az ÁSZ jogintézménye lényegéből adódik, hogy a végrehajtó hatalomtól történő teljes függetlenségét biztosítani kell. A továbbiakban például a Kormány sem kérheti fel az ÁSZt vizsgálatok elvégzésére. Szigorú megkülönböz tetést kell ugyanis tenni a közigazgatás külső, Állami Számvevőszék által gyakorolt ellenőrzése és a Kormány által folytatott, úgynevezett belső pénzügyi ellenőrzés között. Úgy érezzük, hogy a kormánynak a belső, saját pénzügyi ellenőrző apparátusát idősze rű kiépítenie. Ugyanakkor a Parlament és az Állami Számvevőszék közötti kapcsolatok pontos szabályozása mellett szükséges az ÁSZ függetlenségének deklarálása is. Ez azért is fontos, hogy a számvevőszéki szervezet ne kényszerüljön állást foglalni a törvényh ozás napi vitáiban. Az Állami Számvevőszék működését, mindennapi tevékenységét közvetlenül még az Országgyűlés sem befolyásolhatja egyedi utasításokkal. Ehhez elegendőnek mutatkozik a normatív eszközökkel történő irányítás, a legfontosabb vezetők megbízásá val és megbízatás megszüntetésével kapcsolatos döntések, valamint az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék közötti kapcsolattartásra létrehozott bizottság működtetése. Olyan egyensúlyi helyzetet igyekeztünk kialakítani, ahol az ÁSZnak és a Parlamentnek i s a megfelelő jogosítványai biztosítva vannak. A törvényjavaslat teljes mértékben újraszabályozza az ÁSZ feladat- és hatáskörét. Olyan hálót igyekeztünk kialakítani, hogy belátható időn belül, lehetőleg választási ciklusonként a legfontosabb intézmények el lenőrzésére sor kerüljön. A jelenleg hatályos rendelkezésekkel szemben pontosan meghatározzuk a vizsgálható területeket, a vizsgálat jellegét és gyakoriságát. A törvényjavaslat szerint az Állami Számvevőszéknek az állami költségvetés fejezeteit törvényessé gi és szabályszerűségi szempontból évenként, eredményességi szempontból pedig ciklusonként ellenőriznie kell. Az államháztartás részét képező elkülönített állami pénzalapokat és a kötelező társadalombiztosítás gazdálkodásának törvényességét és szabályszerű ségét szintén évente, míg az eredményességellenőrzést ciklusonként kell az ÁSZnak elvégeznie.