Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának újramegnyitása - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF):
37 nem róhat a gazdaságra súlyosabb terhet annál, mint amit a korábban már elfogadott törvény jelentett a nemzetgazdaság számára. Az Alkotmánybíróság döntése tulajdonképpen három kérdésben érinti a törvényt. Az Országgyűlés által elfogadott ügyrendi javaslatként a kárpótlási törvényt csak ezekben a kérdésekben lehet felülvizsgálni. A három kérdés közül az első megoldás viszonylag egyszerű. A módosítás az eredeti célkitűzéseknek megfelelően, de időben előrehozva és konkrétan meghatározva a kárpótlási jogosultság k ezdetét, az 1939. május 1je után alkotott jogszabályokkal okozott tulajdoni sérelmekre is nevesíti a kárpótlás jogosultságát. Ez a megoldás összhangban van a korábban meghatározott elvekkel. Az elfogadott törvény csak az 1949. június 8a után keletkezett károkról rendelkezett ugyan, de ugyanakkor utalt a korábbi károkkal kapcsolatos sérelmek orvoslásának a kötelezettségére is. Az Alkotmánybíróság döntése e körben azt tartotta alkotmányellenesnek, hogy nincs kifejezetten megjelölve a korábbi sérelmekkel kap csolatos törvények köre, valamint azt, hogy milyen határidőn belül kívánja az Országgyűlés rendezni az 1949 előtti sérelmeket. Ezt az Alkotmánybíróság által kifogásolt hiányosságot pótoljuk akkor, amikor egyrészt az 1939. május 1jét követően alkotott és a z állampolgárok tulajdonában sérelmet okozó jogszabályokat kifejezetten felsoroljuk, másrészt arra teszünk javaslatot, hogy nagyon rövid időn belül, még ez év november 30ig alkossuk meg a vonatkozó jogszabályokkal okozott károkkal kapcsolatos részletes sz abályokat is. Szintén egyszerű volt annak a törvényi rendelkezésnek a módosítása, amely szerint a kárpótlásra jogosult az önkormányzati lakások megvásárlása alkalmával is használhatja fizetőeszközként a kárpótlási jegyét. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt ál lást, hogy ez a rendelkezés az önkormányzati tulajdonosra vonatkozó rendelkezési jogot sérti, tehát alapvető önkormányzati jogot korlátoz. Ennek következtében egy ilyen rendelkezés elfogadásához a szavazásnál jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadána k a döntése szükséges azoknál az önkormányzati lakásoknál, amelyek már jelenleg is az önkormányzat tulajdonát képezik. Erre tekintettel, a realitásokat figyelembe véve, a módosító javaslat azt tartalmazza, hogy a kárpótlásra jogosultak csak azoknak az önko rmányzati lakásoknak a tekintetében használhatják fizetőeszközként a kárpótlási jegyet, amelyek a törvény kihirdetését követően kerülnek ingyenesen az önkormányzatok tulajdonába. Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzati törvény rendelkezései következtében az állami lakásoknak csak igen kis hányada került az önkormányzatok tulajdonába. Nagy többségük – az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő úgynevezett tanácsi bérlakások – jelenleg még nem került az önkormányzatok tulajdonába, tehát a rájuk vonatkozóa n meghozandó törvényi rendelkezés, amely a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozó jogosultságot jelent az ilyen lakások adásvételénél, egyszerű szótöbbséggel is elfogadható. Ezért így módosítanók a törvényt. A két előbb említett esetnél lényegesen bo nyolultabb és nehezebben megoldható jogi problémát vet fel a termőfölddel összefüggő kárpótlási kérdés. Ez a harmadik kérdés, amelyet az Alkotmánybíróság megkérdőjelezett. A feladat itt is az volt, hogy a szabad választások eredményeképpen kormánykoalíciób a került többségi politikai erők által kialakított társadalmi, gazdasági, politikai cél, illetve célok továbbra is érvényesüljenek, és az ennek megfelelő jogi megoldás az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezésével is összhangban álljon. Legjobb meggyőződésem szerint állíthatom, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja által előterjesztett módosító indítvány, amely figyelembe vette az előző tárgyalások során a koalíciós partnereink által tett észrevételeket is, képes eleget tenni ennek a kettős követel ménynek. Javaslataink főbb elemei a következők. A földre vonatkozó vételi jogot nemcsak a volt tulajdonosokra, hanem minden kárpótoltra vonatkozóan kiterjesztettük. A másik ilyen elem az, hogy a föld megszerzésére vonatkozó jogosultság során a vételi jog a lkalmazása keretében nem a törvény határozza meg a vételárat a kár megállapításával egyébként azonos szorzóval, hanem a vételár a piaci viszonyoknak megfelelően egy, kizárólag a kárpótoltak részvételével lefolytatott árverésen alakul ki.
