Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. július 4. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
253 Ez a törvényhely meglesz ebben a törvényben, annyi különbséggel a Szabad Demokraták Szövetségének javaslatához képest, hogy nem lesz benne határidő megjelölve arra, hogy a Kormány mikorra terjessze be a Parlament elé ezt a törvényt . Egyszerűen azt hiszem, azért, mert mára már bebizonyosodott, hogy ezek megjelölése bármilyen törvényben egyszerűen tarthatatlan. Megjelölhetjük 1991. október 31ét. Látjuk, hogy mi megy itt a Parlamentben, nem fog menni így. Egész egyszerűen azt szavaztu k meg, hogy határidő ne legyen a javaslatban. A javaslattal egyetértettünk, s a bizottsági vitában az is felmerült, amikor ezt a javaslatot támogattuk, hogy az összes egyháznak a működőképességéről is szó van. ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Ján osi György, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Jánosi György (MSZP) JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista frakció az általános vitában igyekezett rámutatni a benyújtott törvényjavaslat várható negatív kö vetkezményeire, s megfogalmazta legfontosabb elvi kifogásait a benyújtott javaslattal szemben. Igyekeztünk rávilágítani, hogy a törvénytervezet egyrészt a felső korlátok nélküli reprivatizáció következtében sértheti az állam és az egyház szétválasztásának elvét, és bizonyos területeken feloldhatja az állam alkotmányosan előírt ellátási kötelezettségét. Másrészt sértheti a vallás- és lelkiismereti szabadság elvét, mert például az alapellátás terén a szabad intézményválasztás lehetőségének megszüntetéséhez va gy korlátozásához vezethet. Harmadrészt sértheti az önkormányzatok saját tulajdonuk feletti önrendelkezési jogát, mert akaratuk ellenére olyan ingatlanokat is az egyházak kezébe ad, amelyeket az önkormányzati törvény a tulajdonukba utal. Negyedszer, újabb terheket ró a lakosságra és a költségvetésre, mert beláthatatlan, előre nem tisztázott és társadalmilag nem kontrollálható pénzügyi következményeket vonhat maga után. Végül ötödször, újabb felesleges társadalmi feszültségek forrásává válhat, mert súlyos ko nfliktusokat robbanthat ki a különböző egyházak, valamint a vallásos érzésű és a minden felekezeten kívüli emberek között. Módosító javaslataink megfogalmazásakor ezekből indultunk ki, és a javaslatainkban igyekeztünk olyan garanciákat megfogalmazni, amely ek megakadályozhatják ezen negatív következmények kialakítását. Ezt a koncepciót, módosító javaslatunkat a legjelentősebb egyházak és felekezetek számára is eljuttattuk, és előzetes véleményüket igyekeztünk – amennyire tudtuk – figyelembe venni a javaslat elkészítésekor. Módosító javaslatunk koncepcionálisan tér el a benyújtott törvénytervezettől. Összefüggő rendszerben más alaplogikát követ a törvénytervezethez képest. Így ennek én csak a leglényegesebb elemeit szeretném ismertetni, kötődve az 1. §hoz ben yújtott módosító javaslatainkhoz. A módosító javaslat alapkoncepciója öt lényeges pontban foglalható össze. 1. Az 1. § 1. pontjában javasoljuk, hogy a hitélet szervezéséhez és gyakorlásához szükséges ingatlanok – beleértve az ingatlanhasznosításhoz szükség es földrészleteket, valamint a temetőket is – álljanak az egyházak és a felekezetek rendelkezésére. Javasoljuk, hogy ezeket első lépésben biztosítani kell az egyházak számára. Két ponton azonban a mi javaslatunk eltér a Kormány által javasolttól. Egyrészt a hitélet szervezéséhez és gyakorlásához szükséges ingatlanokat mi állami ingatlanvagyonból tartjuk kielégíthetőnek, hangsúlyozottan a funkcionalitás elvére helyezve a hangsúlyokat, nem pedig a kárpótlásra. Egyrészt abban tér el ez a javaslat, hogy nemcsak volt egyházi ingatlanok kerülhetnek átadásra, hanem jelenleg más állami tulajdonú ingatlanok is.
