Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 17. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló beszámoló megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZARVAS BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZARVAS BÉLA a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP):
26 előrevetítik a költségvetési előirá nyzatokat fenyegető veszélyeket. A gazdaságban minimum négy olyan folyamat zajlik, amelyek erőteljesen hatnak a költségvetési előirányzatokra. Nem feltétlenül fontossági sorrendben, vázlatosan ismertetném ezeket. A magyarszovjet gazdasági kapcsolatok és k ereskedelmi kapcsolatok konkrét alakulása befolyásolhatja a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait egyaránt. Mentsenek fel attól, hogy a részletekbe belemenjek. Nyilvánvalóan a vállalkozási nyereségadó alakulása, a vám- és importbevételek alakulás a, más oldalról egy esetleges piaci kényszer átmeneti költségvetési támogatással történő honorálása mindmind olyan ügyek, amelyek nem kis mértékben befolyásolhatják az erre az évre jóváhagyott előirányzatokat. A privatizációs folyamat bonyolítása és véger edménye sem közömbös a költségvetés előirányzatainak alakulása szempontjából; nem közömbös egyfelől direkt módon a költségvetés bevételeinek, illetve az állami adósság csökkentése szempontjából. Ebből a szempontból nem közömbös, hogy hogyan alakulnak a köl tségvetés folyó kamatkiadásai, de nem kizárólag a direkt, hanem az indirekt költségvetési vagy gazdasági hatások miatt is fontos, hiszen amennyire képes ez a folyamat felgyorsulni, felerősödni és az eredetileg tervezett 4050 milliárdos bevétel közelébe ke rülni, az nyilvánvalóan kihat a gazdaság extenzív területeinek esetleg gyorsabb ütemű növekedésére is. Ha ezek a folyamatok olyan lassúak, mint voltak az első öt hónapban – ugye e pillanatban 4 és fél milliárd forint a 4050 közötti prognózisból az elért b evétel – , akkor nyilvánvalóan az kedvezőtlenül hat a gazdasági folyamatokra is. Válsággócok léteznek ebben a gazdaságban és ebben a társadalomban, Kupa Mihály néhányat ezek közül említett. Azt hiszem, nem érdektelen felemlí teni, hogy ilyennek tekinthetők az önkormányzatok pénzügyei. Hadd utaljak a parlamenti vitára, amely az önkormányzatok céltámogatása ügyében 2,3 milliárd forintos, jogosnak ítélt támogatás döntését tartotta függőben, nem a Kormány szándékai ellenére, hanem a Kormány szándékai mellett. Igaz, ott van egy kis kibúvó, hogy netán nem a †91es esztendőben, hanem esetleg †92re vállalna a Kormány kötelezettséget. Azt gondolom, ez mindenféleképpen olyan jelenség, amit még jó lenne ebben az esztendőben elrendezni. M aga az anyag is beszél arról, hogy jónéhány olyan információs probléma van, amely az önkormányzatok egy részét nem juttatja hozzá a normatív állami támogatáshoz. Késnek azok a bizonyos mutatószámok, amelyek alapján önkormányzatok megkaphatják ezeket a norm atív támogatásokat. Jó néhány kis önkormányzatnál ez ma már a feladatok ellátását veszélyeztethető finanszírozási probléma. A válsággócok között kell említeni azokat a szociális feszültségeket, amelyek között egyegy ilyen példaszerűen az elmúlt hetekben f elerősödött. Messze nem teljes körről van itt szó. Nyilván ezeknek a feszültségeknek a problémája lényegesen szélesebb körű annál, mint amit a Kormány és a szakszervezetek képviselői egymással tárgyaltak. Ma már tudjuk, hogy van valamiféle belső megállapod ás, amely minden bizonnyal a költségvetési előirányzatok módosítását fogja szükségessé tenni, feltehetően nem a harmadik negyedévben, hanem esetleg még ennél korábban. Ilyen a munkanélküliség ügye, amire a pénzügyminiszteri expozé utalt, és nagy valószínűs éggel lehet azzal számolni, hogy a szolidaritási alap költségvetési előirányzatai gyorsuló és növekvő számú munkanélküliség mellett nem lesznek elégségesek. Ilyen nyilvánvalóan a mezőgazdasági termelés, amely részben összefügg a szovjet piacvesztés problém ájával, részben összefügg a vártnál minden bizonnyal magasabb mezőgazdasági termeléssel. Ugyancsak fontos elem, amely befolyásolja a költségvetés előirányzatait, az inflációs folyamatok dolga. Ha minden úgy alakul, ahogy e pillanatban látszik – ez mindenfé leképpen pozitív – , nevezetesen a prognosztizált felső határon belül tartható az infláció, akkor a költségvetést nagy meglepetések nem fogják érni. Néhány ponton kellemes meglepetések érhetik: személyi jövedelemadó és más élőmunkához kötött jövedelemcentra lizációs formák esetében, de nagy, az eredetileg tervezettnél durvább kompenzációs igények nem fognak valószínűleg fölmerülni. Ha azonban ezek a folyamatok bármilyen oknál fogva – a kárpótlás gyorsabb ütemű elindítása a
