Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 17. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP):
19 vállalatnál, és a bíróságok szűk keresztmetszetét ebben a kérdésben nem az illeték fizetése oldaná meg. Mindezen kérdéseket megviz sgálva bizottságunk általános vitára javasolja a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik az alkotmányügyi bizottság részéről Salamon László elnök. Felszólaló : Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság a törv ényjavaslat általános vitára bocsátását támogatja. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Megkezdjük a vitát. Az előre jelentkezettek közül szólásra kérem Rott Nándort a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP ROTT NÁ NDOR, DR. (KDNP) : Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én azt hiszem, hogy valamennyien nagy örömmel üdvözöltük ennek a törvényjavaslatnak a Ház elé terjesztését, mert a csőd és ennek a jogi szabályozása az a modern gazdaság piacgazdaságának nélkülözhetet len eszköze, a csőd az, amelyik megtisztítja a piacot az életképtelen vállalatoktól és erre nálunk aztán igazán nagy szükség van, és a csőd az az eljárás, amelyik lehetővé teszi, hogy a vállalatok a hitelezőik viszonylag elfogadható kielégítése mellett ker üljenek ki a gazdasági életből, illetőleg alakuljanak újjá. Ezért egy rendkívül fontos jogszabály alkotásához fogott neki az igen tisztelt Ház, s nagy tisztelet és elismerés illeti a pénzügyi kormányzatot, hogy elénk terjesztette ezt a törvényjavaslatot. E zek után az elismerő szavak után is vissza kell kanyarodnom pártunk vezérszónokának, dr. Füzessy Tibornak a hezitálására, aki mélyebben elemezve ezt a törvényt valahogy fölvetette a kérdést, hogy minek is nevezze. És én legalábbis azt véltem kicsendülni a szavaiból, hogy vajon ez a csődtörvény javaslatae, vagy a törvényjavaslat csődje. Ennek a törvényjavaslatnak ugyanis olyan súlyos hiányosságai vannak, amelyek mellett nem lehet szótlanul elmennünk. Rendkívül szomorúnak és elkedvetlenítőnek tartom, hogy úg y tűnik, a törvényjavaslat készítői nem olvasták el az 1945 előtti magyar csődjogot, amelynek még a múlt században olyan kiváló csődtörvénye született meg, amely máig is sok szempontból érvényes lehetne. Ez nem valamiféle ilyen nosztalgia, mert jelenleg is érvényes belga csődtörvény is ugyancsak az 1800as évekből való, tehát ez egyáltalán nem lenne s nem lett volna egy kirívó, hogyha a jogszabályalkotók visszanyúlnak régi, és a maguk idejében kiválóan funkcionáló jogszabályokhoz. De ezt nem tették szemmel láthatólag, és nem tették azt se, hogy megnézték volna a modern piacgazdaságok jogszabályait is, és gondolok itt például az 1978. évi Bankruptcy Actre, tehát a jelenleg is érvényes amerikai csődtörvényre. Tudniillik, hogyha ezeket alaposan és elmélyedten tanulmányozták volna, akkor ennek a jogszabálynak számos, szakmailag rendkívül vitatható hibáját el lehetett volna kerülni, ki lehetett volna küszöbölni. Mik ennek a törvénynek az alapvető hiányosságai? Ahogy ezt már Tardos Márton, igen tisztelt képviselőt ársam is elmondotta, az egyik az, hogy a törvény nem biztosítja kellőképpen a hitelezőknek a védelmét. Nem vezet be olyan, a régi magyar csődjogban és a modern piacgazdaságok csődjogában egyaránt ismeretes fogalmakat és olyan delictumokat, olyan
