Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 17. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP):
20 bűncselekm ényeket, mint például a csalárd bukás vagy a csalárd csőd. Következésképp a jelenlegi jogszabály lehetőséget nyújt arra, hogy a csőd bejelentése előtt egy elég hosszú időszakban a vállalat értéken alul elidegeníti a vagyontárgyait, olyan politikát, olyan v állalati üzletpolitikát követ, hogy csődbe vigye önmagát, és ezen a csődön rendkívül jól lehet keresni. Meg kell mondanom, hogy a csődnek ez a nyerészkedésre történő kihasználása sehol a világon nem idegen. Az Egyesült Államokban is igen gyakran előfordul. Csak ott azzal a következménnyel jár, hogy akit rajtakapnak, azt hosszú időre bebörtönzik. Na most ezek nélkül a biztosítékok nélkül az egész csődtörvény tulajdonképpen az üzleti tisztességnek a csődjéhez vezethet. A másik ilyen, a hitelezők védelmét szol gáló jogintézmény, a csődgondnoknak az intézménye volt a régi magyar csődtörvényben, és a legtöbb európai, illetve fejlett piacgazdasági csődtörvényben jelenleg is szerepel a csődgondnoknak – mindenféleképpen nevezik, mondják csődbiztosnak is – , tehát egy olyan bizalmi embernek a kijelölése, aki a csődeljárás alatt figyelemmel kíséri a vállalati tevékenységet. Ez a jogszabály semmi biztosítékot nem nyújt az ellen, hogy a vállalat bejelenti a csődöt, ami számára komoly előnyökkel jár, nevezetesen nem kell ki fizetni – 90 napig egy laufot kap, levegőhöz jut – az adósságait, és ez alatt semmi védelem nincs az ellen, hogy értéken alul kiárusítsa a vállalati vagyont. Nincs a vállalatnál egy olyan bizalmi ember, akinek az ellenjegyzése szükséges lenne a vállalat mi nden vagyonnyilatkozatához, tehát nincsenek beépített biztosítékai a csődeljárás folyama alatt a tisztességes ügyvitelnek és a tisztességes üzletvitelnek. Ugyanilyen, az adósok védelmét mellőző vagy figyelembe nem vevő jellegzetessége a törvénynek, hogy ne m követeli meg azoknak a mérlegbeszámolóknak, azoknak az üzleti kimutatásoknak a produkálását csőd esetére, amelyeket előír a vállalatok felszámolásának az esetére. Amikor előírja, hogy az adós vállalat és a hitelezők tartoznak megegyezni, akkor ehhez nem kötelezi a csődbe menő vállalatot, hogy produkálja azokat az adatokat, amelyek egy tisztességes megegyezéshez nélkülözhetetlenek, mert egyedül teszik áttekinthetővé a vállalat egész vagyoni helyzetét, egész korábbi működését és a jövőre vonatkozó kilátásai t. Ismétlem tehát, ennek a törvénynek ez a súlyos hiányosságsorozata, amelyik nem védi kellőképpen a hitelezői érdekeket. És ezzel kapcsolatban rá kell világítani arra is, hogy ez nemcsak a hitelezői érdekeket védi, hanem a piacgazdaság működési mechanizmu sát is védi. Mert e nélkül hiányzik az a bizalom és az a megnyugtató tudat a piac szereplőiből, hogy az ellenérdekű partnert végső soron nagyon szigorú szabályok kényszerítik a tisztességes üzleti magatartásra és tartozásai kiegyenlítésére. Egy másik ilyen súlyos hiányosság az, hogy nem foglalkozik a törvény az egyéni vállalkozóval, csak a vállalatokkal foglalkozik, az egyéni vállalkozókkal, az egyéni cégekkel nem Valamennyien jól tudjuk, hogy a fejlett piacgazdaságban a gazdaság szereplői nemcsak vállalato k, hanem túlnyomó többségük egyéni vállalkozó is. Teljesen féllábas ez az egész törvény azért, mert pont az egyéni vállalkozókra, az egyéni cégekre nem vonatkozik. Ezeket nem vonja be a körébe. Meg kell modani, hogy az egyéni vállalkozók szempontjából is e z rendkívül kedvezőtlen, mert nem tudják, hogy milyen szankciókkal kell szembenézniük, ha csődbe jutnak. Az amerikai csődtörvény például nagyon szigorúan szabályozza, hogy az egyéni vállalkozónak mi az a vagyoni köre, amelyet például egyáltalán be lehet vo nni a csődeljárásba. Ez csak látszólag szolgálja az egyéni vállalkozók érdekeit, valójában rendezetlenné teszi a felelősségük terjedelmének a kérdését. Nem szeretném tovább igénybe venni a türelmüket. A pénzügyminiszter úr, amikor pár évvel ezelőtt átmenet ileg otthagyta a Pénzügyminisztériumot, ha jól emlékszem, egyik nyilatkozatában azt mondotta, hogy nem elégedett a Pénzügyminisztérium szakmai fölkészültségével. Rövid ideje ül ahhoz a bársonyszékben, hogy ezen módja lett volna változtatni, de én azt hisze m, nagyon rövidesen, mielőbb változtatni kell a jogszabályelőkészítés
