Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 17. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
18 Úgy gondolom tehát, hogy igen jelentős területeken változtatnunk kell a csődtörvény jelenlegi te rvezetén ahhoz, hogy az hatékonnyá váljon. Ennek keretében még említeni szeretném – és ezzel nem húzom tovább az időt – azt a kérdést is, hogy biztosítani kell a felszámolás esetére azt, hogy a hitelezők biztonságban érezhessék magukat, befolyásolhassák az t, hogy milyen felszámolási biztost, kit neveznek ki felszámolási biztosnak. És abban, hogy a hitelezők a csődeljárás, a felszámolási eljárás körülményei között biztost nevezhetnek ki a felszámolás végrehajtására, ebben az ő jogaikat nem kell kormánybírósá gi intézkedésekkel és bírósági jogokkal csökkenteni. Csak ebben az esetben számíthatunk ugyanis arra, hogy a hitelező bízni fog abban: érdemes csődeljárást kezdeményezni. A csődeljárás hosszú, a csődeljárás költséges, a csődeljárás kimenetele bizonytalan, és ezért az a jó, ha a csődeljárást megelőzi az élet. Ezt tudnunk kell. De hogyha mégsem előzi meg az élet, nem kerül sor csőd előtti kényszermegegyezésre a hitelező és az adósok között, akkor szükség van arra, hogy egy törvényes eljárás intézkedjen ezekrő l a kérdésekről. Ebben az eljárásban azonban a hitelező pozícióját mindenképpen erősebben kell biztosítanunk, mint ahogyan jelenleg az eljárás teszi. A kapitalista piacgazdaságnak farkastörvényei vannak – mondják, és ez igazság. A farkastörvények eredménye sek lehetnek, de nem szimpatikusak, a farkastörvényeket jól gazdálkodó vállalkozók, jól gazdálkodó pénzemberek, jól gazdálkodó tőkések elviselhetővé tudják tenni a társadalom számára, egyedül törvényekkel azonban nem lehet biztosítani azt, hogy egyszerre é rvényesüljenek a tőkésgazdaság előnyei, és a hátrányai teljesen hatás nélkül maradjanak. Ismételem tehát: a bizottság a javaslatot tárgyalásra alkalmasnak találta, azt gondolja azonban, hogy a részletekbe menő tárgyalás alapján lényeges változtatásokat kel l az előterjesztett törvényjavaslaton végrehajtani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Következik a költségvetési bizottság előadója, Komor Sándor. Felszólaló: Komor Sándor a költségvetési, adó és pénzügyi bizottság előadója K OMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Bizottságunk nagyon részletesen megtárgyalta a 2344es szám alatt jegyzett csődtörvény tervezetét, és a tárgyalás során a következő kérdésekkel foglal kozott részletesen. A törvénytervezet elsődleges problémája, elsődleges kérdése az, hogy szétválasztja a csőd fogalmát a felszámolástól, ami nagyon jelentős a bizottságunk megítélése szerint. A másik jelentős szempont, hogy megszünteti az állami szanálás f ogalmát. Helyette a reorganizációt egy állami részvénytársaság keretében kívánják megoldani, amelyre a bizottsági vita során bizottságunk megnyugtató választ kapott olyan formában, hogy e részvénytársaság felállításának megvannak a gazdasági alapjai. Ugyan is az Állami Fejlesztési Intézet tulajdonában lévő vagyonból mintegy három- és fél milliárd forintnyi portfolióval, illetve ezen túlmenően egy másfél milliárdos likvid tőkével ez a részvénytársaság létrehozható. Tehát megoldja azt a kérdést, hogy nem marad megoldatlan probléma az állami szanálás fogalmának megszüntetésével. Jelentős tétel az, hogy időben kezelni tudja az állami nagyvállalatok felszámolását. Bizottságunk részletesen foglalkozott a hitelezők kielégítésének a sorrendjével. Több szempont alapjá n vizsgáltuk ezt, de végül is bizottságunk megnyugtatónak találta a törvényjavaslat által előterjesztetteket. Ugyanis a feltüntetett sorrend az alapján született meg, hogy ki milyen ráhatással van egy adósnak a gazdálkodására. Példának hadd említsem meg a munkavállalót, aki nyilvánvalóan a legkevesebb ráhatással bír egy adott vállalat gazdálkodására, így ezt helyesen a törvényjavaslat előtérbe is helyezi. Nyilván más egyéb tekintetben az arányosság az fennáll. Felmerült még egy kérdés, hogy legyene illeték mentes a csődeljárás maga. Az illeték megfizetése, úgy ítéltük meg, hogy nem lenne méltányos egy amúgy is csődhelyzetben lévő
