Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
167 A másik lényeges pr obléma, amit szintén nem ennek a törvénynek, hanem az egész gazdaságpolitikának kellene kezelnie, a vállalkozások születésének a mechanizmusa. Igazándiból akkor van értelme, s akkor tud hatékonyan, és a nemzetgazdaság szempontjából pozitív hatást kifejtve érvényesülni egy csődtömeg, ha a másik oldalról nagymértékben biztosítva van az új vállalkozások születésének a lehetősége, ha arra a mechanizmus rendelkezésre áll, hogy egy nagy vállalat összeomlása ne temesse maga alá az életképes fejlődő kis és közepes cégeknek az egész sorát. Álláspontom szerint ez ténylegesen nem ennek a törvénynek, hanem a Kormány gazdaságpolitikájának kellene szolgálni, s meggyőződésem szerint ezt az elmúlt egy évben a Kormány nem vette kellőképpen figyelembe, és félő az, hogy a csőd törvény úgy fog érvényesülni, hogy egyszerűen egy nagyvállalat csődje maga alá temet számtalan kisvállalkozást is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps balról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Kósáné dr. Kovács Magda, a Magyar Szocialista Pár t részéről. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Élek az államtitkár úrnak az expozéban elmondott engedelmével, és nem különösebben szeretem ezt a törvényt. N em azért, mert kiélezett helyzetben kegyetlen terápiát javasol. Ettől még észrevétel nélkül elfogadnám, hiszen e vonatkozásban is egyetértek Illyés Gyula igazságával, hogy "Növeli, ki elfödi a bajt." Azért nem szeretem ezt a törvényt, mert megítélésem szer int nem, vagy nem következetesen képviseli a munkavállalók érdekeit, illetve nem figyeli következetesen a munkavállalói érdekképviseleti szervek kötelességeit és jogosultságait. Észrevételeimet négy pontban szeretném röviden összefoglalni a törvényhez. 1. Úgy vélem, hogy a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egész folyamatában az illetékeseknek – lett légyen ez a gazdasági vezető vagy a felszámoló – együtt kell működniük a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ez az együttműködési kötelezet tség megítélésem szerint általános szabály, tehát az általános rendelkezések között javaslom a megfogalmazását, de természetesen a magam részéről el tudom fogadni azt a döntési javaslatot is, amelyet például Varga János képviselőtársam tett. Úgy vélem, hog y az együttműködési kötelezettségen belül különös súlya van a munkavállalók és szervezeteik információhoz és a konzultációhoz való jogának. Ismeretem szerint a munkaügyi kormányzat most készíti elő az Európai Szociális Charta aláírását. E szociális charta kiegészítő jegyzőkönyvének a II. cikkelye szól az információhoz és konzultációhoz való jogról. Engedjék meg, hogy nagyon röviden idézzek belőle: "Az aláíró felek vállalják, elfogadják és bátorítják azon intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a munkások va gy képviselőik számára, hogy rendszeresen vagy megfelelő időközönként és érthető módon tájékoztatva legyenek az őket alkalmazó vállalkozás gazdasági és pénzügyi helyzetéről annak tudomásulvételével, hogy bizonyos – a vállalatot hátrányosan befolyásoló – in formációk közzétételét vissza lehet utasítani, vagy az bizalmas kezelés tárgya lehet, és időben konzultálhassanak azon javasolt döntésekről, amelyek a munkások érdekeit számottevően érintik, különösen azon döntések esetében, amelyek fontos kihatással lehet nek a vállalkozás foglalkoztatási helyzetére." Úgy vélem, aligha kérdőjelezhető meg, hogy ez, a szociális charta kiegészítő jegyzőkönyvében rögzített jogosultság különösen érvényes a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egész folyamatában , ezen belül is különösen a csődbejelentés, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egész folyamatában, ezen belül is különösen a csődbejelentés, a felszámolási eljárás megindítása, közzététele, ütemtervének elfogadása mozzanataiban, illetve a végelszámo lás megindításakor.
