Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
168 Nem hiszem, hogy kellene idézni azokat a törvényi helyeket, amelyek azt bizonyítják, hogy a csődeljárásnak és a felszámolási eljárásnak ezek a konkrét részletei közvetlenül érintik a munkavállalókat és a foglalkoztatási helyzetet. A 2. megjegyzésem. A magyar Alkotmány IV. §a rögzíti a munkavállalói érdekképviseletek képviseleti jogát. Megítélésem szerint ennek a képviseleti jognak az érvényesülését biztosítani kell mind a csődeljárásban, mind a felszámolási eljárásban. Megint utalnom ke ll azokra a mozzanatokra, amikor az érdekképviseleti szervek képviseleti jogosultságának különösen fontossága van a csődeljárásban az egyezség megkötése során, hiszen itt kell dönteni a felesleges munkaerő leépítéséről. Nem kérdőjelezhető meg az érdekképvi seletek képviseleti jogosultsága a bíróság előtti szakaszokban sem, hiszen a felszámolási eljárás során a bíróság előtt lehet egyezséget kötni és a felszámolási eljárás során jogszabálysértő intézkedésekkel szemben a bírósághoz lehet fordulni. A törvény fe lsorolja, hogy kik fordulhatnak a bírósághoz, de ebből az érdekképviseleti szervezeteket kihagyja. Végül a felszámolási eljárás befejezésekor sem lehet megtagadni az érdekképviseletektől a képviseleti jogosultságot akkor, amikor a vagyonfelosztási javak el fogadására kerül sor. A 3. megjegyzésem: a törvény a felszámolási eljárás során utal arra, hogy a felszámoló érvényes szerződéseket azonnali hatállyal felmondhat. Meggyőződésem szerint e felhatalmazásból a kollektív szerződé seket ki kell venni. A kollektív szerződéseknek hatályban kell maradniuk a felszámolás befejezéséig, az utolsó napig. Természetesen a jogalkotó beleértheti a fel nem mondható szabályok közé a kollektív szerződést is, mégis úgy gondolom, hogy ennek a külön megnevesítése indokolt. Indokolt azért is, mert a felszámoló a törvény szövege szerint munkáltatói jogokat gyakorol a jogszabályok és belső szabályzatok keretei között. A kollektív szerződés nem jogszabály és nem belső szabályzat, tehát a munkáltatói jogok gyakorlásához a kollektív szerződés hatályban maradása indokolt. Természetesen tudjuk, hogy egy felszámolási eljárás megindítása előtt a kollektív szerződéskötés lehetőségével akárha vissza is lehet élni, hiszen a sajtóból értesültünk olyan példáról, amik or a felszámolási eljárás megindítása előtt a korábbinál kedvezőbb kollektív szerződést kötött a vállalatvezetés a munkavállalókkal és a kollektív szerződés hatálya alatt követelte ennek a kedvező szerződésnek a betartását. Úgy ítéljük meg, hogy a joggal v aló visszaélés eshetősége vagy esélye nem válasz arra, hogy a kollektív szerződések hatályban tartásával a munkavállalóknak nagyobb biztonságot kell teremteni. Végül a 4. megjegyzésem: a Kormány javaslatát, amelyik a munkabért és közterheit a felszámolási költségek között tartja elszámolhatónak, korrekt javaslatnak tartjuk. Úgy ítéljük meg, hogy ez a javaslat a munkavállalók számára kedvező. Mégis azt kérdezem, hogy miután a közeli jövőben feltehetően állami vállalatok felszámolására fog jelentős részben so r kerülni, vajon nem lennee indokolt, hogy a munkabér, a ledolgozott munka bérének kifizetésére az állam mégis garanciát vállaljon. Ugyanitt szeretném megjegyezni, hogy a végkielégítés jogintézményének megjelenése a törvényben szintén nagyon pozitív tény, de jó lenne, ha a munka törvénykönyve küszöbön álló módosításával összhangban fogalmazna a törvény. A négy megjegyzésem után egy kiegészítő kérésem volna az előterjesztő államtitkár úrhoz: expozéjában utalt arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács megvitatta a tervezetet és kialakította a véleményét. Szinte elképzelni sem tudom, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal a törvény valamennyi paragrafusával kapcsolatban egyező álláspontra jutott volna, ezért arra kérem, hogy a részletes vita lezárása után szívesk edjék a döntés előtt a plenáris ülést tájékoztatni arról, hogy mely kérdésekben alakított ki a munkavállalói oldal eltérő álláspontot, illetve mely kérdésekben nem tudták az Érdekegyeztető Tanácson kialakított véleményt figyelembe venni. (Taps.) ELNÖ K (Szűrös Mátyás) :
