Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - DEME ZOLTÁN (MDF)
1136 Tájékoztatom egyidejűleg az Országgyűlést, hogy a Kormány 2046os számon ugyancsak törvényjavaslatot nyújtott be a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosítására. Megkérdez em az indítványukat benyújtó képviselőtársainkat, ki kíván szólni a képviselői indítvány indoklásául. (Szokolay Zoltán jelentkezik.) Szokolay Zoltán, tessék parancsolni. Felszólaló: Szokolay Zoltán (MDF) SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt O rszággyűlés! Deme Zoltán képviselőtársamat illetné most a szó, hiszen megállapodásunk szerint ő vállalkozott volna indítványunk indoklására, neki azonban sajnos egy temetés miatt távol kell maradnia. (Közbeszólások: Megérkezett.) Akkor máris átadom Deme Zo ltánnak a szót. ELNÖK (Szabad György) : Tessék! Deme Zoltán képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Deme Zoltán (MDF) DEME ZOLTÁN (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy temetésről éppen ebben a pillanatban érkeztem. Az önálló indí tvány előterjesztését kettős cél vezérelte. Az állami vagyonnak külföldiek részéről történő felhasználása során olyan jogi garancia szülessen, amely lehetővé teszi az állami vagyon leggazdaságosabb felhasználását, megteremtve ezáltal a piaci viszonyok tisz tességes létformáját, amely a lehető legszélesebb keresletet biztosítja az állami vagyon hasznosításánál. Ebben az esetben az is lehet, hogy a belföldi vállalkozó háromszor olyan kedvező áron és feltétellel tudja megszerezni az állami vagyont, mint egy nyu gati tőkés. A verseny nyíltsága egy csomó társadalmi feszültséget is levezet, mert ezáltal a potenciális vállalkozók nem érzik azt az esélyegyenlőtlenséget, amelyet a zárt, meghívásos versenytárgyalás okoz a kívülmaradottaknak és szimpatizánsainak, akik re ndszerint már csak akkor szereznek az állami vagyon felhasználásáról tudomást, amikor az már egy külföldi vállalkozásába került. Az ideális természetesen az lenne, ha akár külföldi, akár belföldi társaságba kerülne az állami vagyon, előzetes, nyílt verseny tárgyaláson mérkőznének meg a potenciális vállalkozók. Az elmondottak alapján az önálló indítvány esélyegyenlőséget teremt a belföldi vállalkozóknak a hasznosítás során, és jogbiztonságot nyújt a versenytárgyalás során győztesként kikerülő külföldi tőkésne k is, a vegyes vállalatnak is, mivel ezen eljárás után a jogügylet sem etikailag, sem politikailag, sem pedig jogilag nem támadható. Ezen utóbbi célt, a jogbiztonságot hivatott szolgálni az előzetes ügyészi törvényességi ellenőrzés is. Az ügyészi szervezet az általános törvényességi felügyelete során a gazdasági jogban nagy gyakorlatot szerzett, talán a legnagyobb gazdasági jogi gyakorlattal rendelkezik a jogászok között. Az Állami Vagyonügynökség egyedül nem tud megbírkózni a Kormány privatizációs programj ának a végrehajtásával. Az állami vagyon védelméről szóló törvény is könnyen kijátszható. Ilyen körülmények között az állami vagyon privatizálásánál kiváló segítőtárs lenne az ügyészi szervezet. Természetesen részletesen kellene szabályozni az Állami Vagyo nügynökség és az ügyészség együttműködését a privatizáció során, mert mint már mondottam, az ügyészi ellenőrzésre minden esetben szükség lenne, de a legkényesebb terület az állami vagyonnak a vegyes vállalatba történő bevitele, itt nem tűr halasztást az el őzetes ügyészi kontroll, itt soron kívül el kell rendelni a nyílt versenytárgyalást. Nem engedhetjük meg, hogy látványos perekkel, politikai botrányokkal kérdőjelezzék meg egyesek, szabályosan szereztee meg a külföldi az állami vagyont, nem
