Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
987 szabályozással történik. Két feltétellel kapcsolatban azonban aggályaimat vagyok kénytelen kife jezni. "Nem vehető fel az Ügyvédi Kamarába, aki az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel nem rendelkezik" – így szól a 2. § egészen pontosan nem emlékszem rá, hányadik bekezdése. Hiába van azonban ez törvényben szabályo zva! Hiszen tartalommal az elnökség tölti meg! Ugyanis a javaslat 20. §a szerint az elnökség kezébe adja az irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szabályait. Ebben az esetben, ha jól értem a tervezetet, a szabályozás akár megyénként is eltérő lehet. N em nyugszik bennem a kisördög: vajon az elnökségnek nem a minél szigorúbb feltételrendszer kidolgozásae az érdeke, így is csökkentve a riválisok számát? Az ügyvédi felelősségbiztosítás megléte is fontos kritérium. A tervezet szerint ennek legkisebb összeg ét az igazságügyminiszter állapítja meg, tehát ugyancsak nem a törvény. Mindkét esetben megnyugtatóbb volna számomra, ha mindez magában a törvényben történne. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy ténylegesen nem maga a törvény fogja meghatározni, hogy ki lehet ügyvéd, hanem valami egészen más. Itt egy pont erejéig vitába kívánok szállni a miniszter úr indokolásával. Ő azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy törvényben legyen szabályozva az, milyen irodával vagy lakással kell, hogy rendelkezzen az üg yvéd. Én nagyon is el tudok képzelni egy általános, törvényben foglalt szabályozást. Kompromisszumra kész vagyok: azt is el tudom képzelni, hogy maga a miniszter úr miniszteri rendeletben szabályozza azt, hogy milyen feltételek szükségesek az ügyvédi hivat ás gyakorlásához – már ami a lakást és helyiséget illeti – , de semmiképpen nem tartom elfogadhatónak, hogy úgymond birtokon belül, bástyákon belül lévő emberek szabályozzák ezt, hogy ki léphet a táborukba. Ezt nem tartom elfogadhatónak. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, bár nem nyújtottam be, de módosító javaslatot kívánok a Parlament elé terjeszteni. Üdvözölni tudom azt a módosítást is, hogy a jövőben az ügyek jelentős részében az ügyvédi díj szabad megállapodás tárgya. Ez differenciálásra ad lehetősé get, egyensúlyba hozhatja a keresletet a kínálattal. Ennyiben kívántam röviden koncepcionális kérdésekhez hozzászólni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Suchman Tamás a Magyar Szocialista Párt részéről. Fe lszólaló: Dr. Suchman Tamás (MSZP) SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosítására benyújtott 568as számú törvényjavaslat megtárgyalásá val a magyar Parlament folytatja a jogintézmények megformálásával kapcsolatos tevékenységét. Valójában felold egy sajátos ellentmondást. A privatizációval, az új vállalkozási formák bevezetésével kapcsolatban álló szakemberek mind ez ideig korszerűtlen sze rvezeti formában végezték eddigi tevékenységüket. Ugyanakkor maga a törvényalkotó is elismeri, hogy e jogterület mostani szabályozásával csak közelít a távlati jogalkotási cél felé, s csak egy lépést tesz az elkerülhetetlen egységes törvényi szabályozás ir ányába. Azonban ez a mai is egy jelentős állomás. Lezár egy közel négy éve tartó várakozást a jogászkörökben, megszünteti többek között a jogtanácsosok és ügyvédek közötti különbséget, a vállalkozás lehetőségét teremti meg az egyéni ügyvéd számára ezen int ézménynek a bevezetésével, s a jogi munka minőségének és értékmérő szerepének erősítése érdekében is lépéseket tesz. Személyessé, bizalmi alapúvá változtatja a kliens és képviselő kapcsolatát. Fejleszti az ügyvédi szervezet önigazgatási rendszerét.
