Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
943 Dr. Szabó Iván utalt már rá, hogy a csatlakozó módosító indítvány alapján a kárpótlási jegy a kibocsátása naptári negyedévének első napjától szám ított három évig kamatozna, és a kamat mértéke, mint ahogy elhangzott már a részéről, a jegybanki alapkamat 75%a lenne. Fontos további rendelkezése ennek a csatlakozó módosító indítványnak, hogy az önkormányzati, illetve állami tulajdonú lakások megvásárl ásánál a kárpótlási jegy fizetőeszközként szolgálna. Ennél a formációnál a korábbi lakástulajdonosokat elővásárlási jog illetné meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a lakásban bennlakó bérlő vásárolja meg a lakását. Nyilvánvalóan, ha a lakásban lakó bérl ő más forrásból, más okból rendelkezik kárpótlási jeggyel, akkor ugyanúgy ő is fizetőeszközként használhatja fel a tulajdonában levő kárpótlási jegyet. További nagyon lényeges bővülése a törvényjavaslatnak az, hogy az egzisztenciahitelről szóló jogszabály alapján felvett hitelek, illetve a privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet saját erőként kell figyelembe venni. Két lényeges eljárási jellegű mozzanata is van a módosító indítványnak. Az egyik, hogy a kárpótlási jegy iránti kibocsátási kér elmet az eredeti 30 napos határidővel szemben 90 nap alatt lehet benyújtani az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz. A másik nagyon lényeges eljárási szabály pedig, hogy az e törvény alapján a hivatal előtt induló eljárások illetékmentesek. Összefoglal ásként szeretném még egyszer kiemelni azokat a nagyon lényeges mozzanatait ennek a csatlakozó módosító indítványnak, amelyek nem elsősorban a földtulajdonosokat, nem elsősorban a Kisgazdapárt hagyományos bázisához kötődő, bázisát jelentő rétegekhez kötődne k, ezzel is jelezve, hogy itt lényegesen többről van szó, mint a volt korábbi földtulajdonosok földhöz juttatásáról. Utalnék még egyszer a földtulajdonnal nem rendelkező tsztagokra számított fejenkénti, tagonkénti másfél hektáros földelkülönítésre, utalné k a degressziónak a kárt szenvedettekre nézve lényegesen kedvezőbb mértékeire, utalnék a lakásvásárlási lehetőségre, továbbá az egzisztencia- és privatizációs hitelnél történő saját erőként figyelembevételre, és utalnék a lényegesen kedvezőbb kamatozási fe ltételekre. Köszönöm a figyelmet. (Taps középen.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Torgyán József jelentkezik. Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Ügyrendi kérdésben jelentkezem, nevezetesen a Szabad Demokraták Szövetsége által tett bejelentésre kívánok reagálni mint Torgyán József képviselő, akinek módosító csomagtervét érinti ez a bejelentés. Két percet kérek, Elnök Úr. ELNÖK (Szabad György) : Tessék! TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Igen Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Képviselőtársaim! Senki nem vonja kétségbe a Szabad Demokratáknak azt a jogát, hogy az Alkotmánybírósághoz 50 képviselő aláírását meghaladó indítvány esetében akkor tehet fel előzetesen is kérdést, amikor akar. Legyen szabad azonban a tisztelt H áz tudomására hoznom, hogy az egész jogrendünk megkülönbözteti azonban a joggal való élés és a joggal való visszaélés lehetőségét. Tudniillik: joggal élni lehet, de visszaélni nem. Ez a bejelentés pedig tipikus esete annak, amikor a joggal való visszaéléss el kérkedik valaki, mert – elnézést, tisztelt Ház – a Szabad Demokraták Szövetsége tudta azokat az elveket, amelyek az 1020as törvényjavaslat alapját képezték. Ha tehát a Szabad Demokraták Szövetsége ezzel kapcsolatban aggályokkal bírt és ezt tisztázni kí vánta volna, akkor nyomban az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia, ugyanis általános
