Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
681 Így az sem kizárt a javaslat elfogadása után kiala kuló állapotban, hogy egy olyan területen, ahol ma egy állami vállalatnak van kizárólagos monopóliuma, ott a jövőben az állami gazdálkodó szervezet a koncessziós szerződés alapján jogot szerző vállalkozókkal találja magát szemben. Mégis, a koncesszió alkal mazására csak egy viszonylag szűk, bár igen nagy gazdasági szerepet játszó körben kerülhet sor. Összhangban az Alkotmány 10. szakaszával, amely az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak körére vonatkozóan tartalmaz előírást, és egy külön törvényre bízza, a melyet önök már ismernek, a Polgári Törvénykönyv szóban forgó és tárgyalás előtt álló módosítása tartalmazza ezeket a tulajdoni tárgyakat, nos tehát ezzel összhangban csak olyan tevékenység gyakorlását lehet koncessziós szerződés megkötésétől függővé tenni , amely kizárólagos állami tevékenységnek minősül, vagy amely kizárólagos állami tulajdon, illetőleg forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon működtetéséhez kapcsolódik. A törvényjavaslat ezért tételesen, tehát taxatív felsorolással meghatározza a konces szióköteles tevékenységeket, és kimondja, hogy a fel nem sorolt tevékenységek gyakorlásához jogszabály vagy államigazgatási határozat koncesszió megszerzését nem írhatja elő. Ily módon a törvényjavaslat hatálybalépését követően a vállalkozói tevékenységek két alapvető csoportját fogjuk majd megkülönböztetni, azokat, amelyek szabadon, minden piaci korlátozás nélkül végezhetőek, és azokat, amelyek gyakorlására a koncessziós szerződés megkötése ad lehetőséget. Az előzőekben elmondottak egyúttal rávilágítanak a koncesszió kompromisszumot is kifejező tulajdonságára. Az állam ugyanis, mindamellett, hogy egy meghatározott körben akár gazdasági, akár nemzetbiztonsági szempontok miatt nem kíván lemondani bizonyos vagyontárgyak tulajdonlásáról, illetőleg arról a jogár ól, hogy a tevékenység gyakorlójának kijelöléséről rendelkezhessék, ugyanakkor lehetővé kívánja tenni, hogy a gazdasági tevékenység tényleges folytatója az állami vállalatok mellett vagy helyett – és itt az utóbbit hangsúlyoznám – a hatékonyabban működő ma gánszférából kerüljön ki. Igen felelősségteljes döntést igényel tehát az, hogy az alkotmányos keretek között mely tevékenységeket indokolt kizárólagos állami tevékenységgé minősíteni. A szóban forgó törvényjavaslat két területet jelöl ki a koncesszió alkal mazására általánosságban. Elsőként említem az úgynevezett közcélú nagyberuházásokat. Ezek megvalósítása alapvető érdekünk, azt hiszem, ez nem vitás. Itt az állam alapvetően két megoldás között választhatna. Vagy a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően mint me grendelő finanszírozza a nagy értékű műtárgy, például országos közutak, repülőterek, távközlési alaplétesítmények megvalósítását, vagy pedig koncessziós szerződés keretében megállapodik a kivitelezésre vállalkozóval. Ebben az utóbbi esetben a koncesszió jo gosultja vállalja, hogy részben vagy egészben maga finanszírozza a beruházást, míg az állam ígéretet tesz arra, hogyha a létesítmény elkészült, úgy annak használatára vagy hasznosítására meghatározott időre a jogosultnak lehetőséget biztosít. A másik nagy köre a koncesszióban rejlő lehetőségek kiaknázására azokhoz a kizárólagos állami tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek nem járnak együtt forgalomképtelen állami, illetőleg önkormányzati tulajdon létesítésével, illetőleg ilyenek működtetésével. Ebben a körb en a tevékenység koncessziókötelessé nyilvánítását a vállalkozás kiemelten magas, úgynevezett extraprofitot termelő képessége indokolja – gondoljanak, kérem, a játékkaszinók működtetésével kapcsolatos tevékenységre, – valamint az a tény, hogy a vállalkozás korlátozottan rendelkezésre álló természeti kincsek kitermelésére irányul – általában a bányászati tevékenységeket értjük ez alatt. Az állam, amennyiben nem maga hozza létre e célok megvalósítása érdekében a gazdálkodó szervezetet, úgy koncessziós díjra t art igényt a tevékenység gyakorlási jogának átengedése ellenében. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot előkészítők nem kívántak minden részletre kiterjedő, merev szabályrendszert felállítani, ezzel szemben nagyon szeretnének módot adni arra, hogy a törvényj avaslat által megkövetelt nyilvánosság és átláthatóság elveinek betartása mellett mindkét szerződő fél számára elfogadható megállapodások szülessenek. A javaslat ezért csak azokat az
