Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szabad György):
68 feloszlik. A FIDESZ most húzza be az utolsó szekereket. (Derültség.) Most bújik be a saját táborába és képvisel olyan álláspontokat, hogy a nagymamák már elpártoltak tőle. (Derültség.) Én ut olsó baráti gesztusként mondanám: nem lehet a tagadás szelleméből élni! Jó volna valami konstruktívat mondani például a tulajdonrendezés kapcsán, mert itt a tagadás szelleme érvényesül csupán, amit én megértek fiatal embereknél, mert ők a kárt életükben is tenigazában még át nem élték. De ha ellopnák az autóját, vagy kizavarnák az öröklakásából, amit esetleg megszerzett, vagy a diplomáját visszavonnák és nem engedélyeznék, hogy képzettségének megfelelő szakterületen dolgozzék tovább, ha valamit ismerne a kár ból, amely az embert a társadalom igazságtalan magatartása vagy egy politika igazságtalan magatartása miatt éri, abban az esetben nem mondaná azt, hogy nincs szükség itt kárpótlásra. (Taps.) Ezzel be is fejeztem és köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Két perces felszólalásra kér lehetőséget dr. Orbán Viktor. Kérem, megadom a szót. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor a FlDESZképviselőcsoport nevében ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tartom magam a házbizottság megállapodásához. Csa k azért kértem szót a Kisgazdapárt szónoka után, mert úgy gondoltam, hogy olyan fajta támadás érte a frakciót, hogy ezt muszáj megtenni. Ez alapvetően nem tárgyi támadás, nem politikai támadás, hanem morális – ilyen értelemben bár a frakciónkat érte, szemé lyesnek mondható – , tehát megillet engem a kétperces reagálás joga. Következésképpen nem óhajtok beszélni arról, amit nem fogadok el Oláh Sándor képviselőtársam tárgyi álláspontjából, nem beszélek arról, hogy mi a különbség a népi részvény, meg a dolgozói részvény között – nem beszélek arról, hogy a szekértábor szétbontása nem azonos a Kormány szétverésével, és még jó néhány dologról nem beszélek, mert ez most nem tartozik ide. Egyetlen dologról szeretnék csupán két perc erejéig beszélni, és egy igen tiszte letteljes kérésünk volna a Kisgazdapárt képviselői irányában. Úgy gondolom, az a kérdés, amit tárgyalunk, a kárpótlás, a kártalanítás kérdése – egy nagyon nehéz morális kérdés mindannyiunk számára. Még egyszer mondom: mindannyiunk számára! Abban a frakciób an, ahol én ülök, semmivel nem ül kevesebb ember, aki személyében érintve lenne családja és elődei révén, mint a Kisgazdapárt soraiban. Ezért a magam részéről úgy gondolom, hogy amikor mi a magunk álláspontját kialakítottuk, az összes morális érvet végiggo ndoltuk. Úgy gondoltuk, hogy egy nagyon fontos döntést kell meghoznunk, mérlegelnünk kell az előttünk fekvő törvény előnyeit, hátrányait, súlyos következményeit vagy esetleges nyereségeit, és meghoztuk a magunk döntését morális alapon. Ezért nem tűrjük el, hogy bárki az álláspontunk morális alapját kétségbe vonja. Mi sem vonjuk kétségbe a Kisgazdapárt álláspontjának morális talpkövét, habár nem fogadjuk el a tárgyi álláspontot, de nem vesszük magunknak a bátorságot, hogy morális szempontból méltatlannak min ősítjük a Kisgazdapártot, még ha bújtatva is tesszük ezt. Higgyék el nekünk, nehéz döntést kellene meghoznunk – még egyszer mondom – , mert apáink, nagyapáink révén, az eleink révén mi ugyanolyan súlyosan vagyunk érintve, mint önök. Ha összeadnánk, hogy itt pontosan kinek mennyi jár vissza a kárpótlási törvény alapján, akkor egy főre jutó öszszegben mi járnánk a legjobban, tisztelt Oláh Sándor! Nem ez a kérdés itt. Egészen másfajta kérdések vannak. És tiszteletteljesen megkérem önt arra, hogy a továbbiakban legalább ennek a törvénynek a kapcsán a mi álláspontunk morális megalapozottságát ne vonja kétségbe, mint ahogy mi sem vitatjuk el az önök tőlünk eltérő álláspontjának morális talpkövét. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak v iszontreagálásra kért szót Oláh Sándor képviselő úr. Kérem. Felszólaló: Oláh Sándor az FKgPképviselőcsoport nevében
