Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ)
666 Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy a köztársasági me gbízottak jogállása az önkormányzatokban alapvetően a törvényesség felügyeletét célozza. Ezzel merőben ellentétes egy centrális szervezetnek a közvetlen, direkt irányítása. Továbbá a törvény 42. §a a honvédelmi törvény 12. §a (2) bekezdését is módosítani kívánja, amelyben az eredeti törvényhely szerint, ami jelenleg érvényes, csak háború idejére engedi meg a honvédelmi tanács területi szerveinek a működését, ezzel szemben a törvényjavaslat rendkívüli állapot esetére is meg kívánja ezt engedni. Ez rendkívü l nagy különbség, és úgy gondolom, hogy ez alapvetően összefügg az Alkotmánnyal, összefügg az emberi jogokkal, és teljesen nyilvánvaló, hogy a múlt év október végi események involválták a Kormányt, hogy ezt a szócskát behelyezze. Még sú lyosabbnak tekinthető azonban az, hogy teljesen függetlenül a köztársasági megbízottak jogállásától és a helyi önkormányzatok szerveitől, ennek a törvénynek a keretében kívánja megváltoztatni a honvédség irányítási rendszerét, és a miniszternek a jogkörét ki akarja bővíteni. Semmi köze ennek a paragrafusnak a jelenlegi célhoz. Sem ahhoz a célhoz, amit kitűztek, sem a feladatokból visszakövetkeztethető célhoz. Ugyanis az eredeti honvédelmi törvény úgy szól, hogy a honvédelmi miniszter kiadja a honvédség irán yításával kapcsolatos jogszabályokat. Tehát ez egy világos koncepciónak a vetülete, ami azt jelenti, hogy a minisztérium a honvédséget, amelyet a parancsnok vezet, törvényeken, rendeleteken keresztül irányítja. Tehát nem közvetlenül irányítja. Ezzel szembe n a most beterjesztett, önkormányzatokról szóló törvényjavaslatban azt írja a javaslat, hogy irányítja a magyar honvédséget. Úgy gondolom, hogy ez egy trójai faló, amely trójai falóba kis ravasz görögök bebújtak, és nem eléggé világos számomra, hogy miért volt erre szükség akkor, amikor az új honvédelmi törvényben ezek a kérdések a tisztelt Ház teljes plénuma előtt világosan megtárgyalhatók és rendezhetők. Éppen ezért tehát tisztelettel javaslom, hogy a honvédelmi igazgatásról szóló III. fejezetet teljes eg észében hagyjuk ki. Ha olyan ellenvetés támadna, hogy ez a honvédelmi igazgatást megakasztja, akkor erre egy világos választ lehet adni. A jelenlegi honvédelmi törvényben a magyar Kormány olyan felhatalmazást élvez, amelynek alapján rendeletben meghatározh atja a centrális és önkormányzati szerveknek a katonai igazgatással kapcsolatos feladatát. Mivelhogy ezek a szervek léteznek, működnek, ezek a hadkiegészítő parancsnokságok és a helyi önkormányzatokban lévő megfelelő utasítások és tisztviselők, ezek számár a a Kormány utasítást adhat, illetve rendeletet adhat ki, hogy arra az átmeneti időre, amíg a végleges és új honvédelmi törvényt megalkotjuk, addig ezek a kérdések rendezve legyenek. Tehát még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a 981es törvényjavaslatna k a katonai igazgatásra vonatkozó része az Alkotmányból eredendően kétharmados többséget igényel a parlamenti szavazásnál, a második dolog pedig az, hogy javasoljuk ennek a fejezetnek a teljes elhagyását. Kérem ezt módosító indítványnak tekinteni. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Természetesen megkérem képviselőtársunkat, hogy módosító indítványát most még az általános vita lezárása előtt terjessze be írásban. Köszönöm. Szólásra következik Kövér László a Fiatal Demokraták Szöve tsége részéről. Felszólaló: Dr. Kövér László (FIDESZ) KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hatásköri törvény is az elkésett jogszabályok kategóriájába sorolható, hiszen a közigazgatási szervek munkamegosztását, a hatáskörö k telepítését az önkormányzati törvénnyel együtt kellett volna elkészítenünk és elfogadnunk. A késlekedés azt eredményezte, hogy a megalakult önkormányzatok és a köztársasági megbízotti hivatalok tevékenységüket és szervezetüket csak rendkívül bizonytalanu l tudták megkezdeni, illetve kialakítani. Ma a közigazgatás a teljes szétesettség és zűrzavar állapotába süllyedt, ahonnan
