Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
665 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nomen est omen – mondták a régi latinok. És ha egyvalaminek nem lehet frappáns, világos, egyszerű és áttekinthető nevet adni, ott többnyire mindig a struktúrával is problémák vannak. Így jártunk el a 981es számon beterjesztett – hadd ne mondjam el, milyen hosszú nevű és című – törvényjavaslattal. Ennek a törvénynek a preambulumában leírt célja az, hog y törvényi szinten szabályozza az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéseket, törvénnyel pedig új feladatokat és hatásköröket állapítson meg. A célkitűzés elég világos: a helyi önkormányzatok szervei, a k öztársasági megbízottak működéséhez és a korábbi centrális szervek működéséhez szükséges feltételek meteremtése, azoknak a kisebb döccenőknek az elhárítása, amik útban vannak. Sajnos, a matematika vagy geometria nyelvén szólva ez a kör négyszögesítésével a zonos feladat, ugyanis azok a magasabb szintű törvények és jogszabályok, amelyek korábban készültek, mind centrális szerkezetűek, és nem illenek bele az önkormányzat új rendszerébe. Tehát egyrészt lehet közelíteni egyenessel a körszakaszt, másrészt azonban átszúrja a kört, és feltétlenül ütközik vele. Ilyen súlyos ütközés, amire föl szeretném hívni a figyelmet, a honvédelmi törvénnyel kapcsolatos. A törvénytervezet külön fejezete foglalkozik – a III. fejezete – a honvédelmi igazgatással, amelynek keretében a honvédelmi törvény különböző paragrafusait meg kívánja változtatni a törvény beterjesztője. Ez több szempontból is helytelen. Helytelen elsősorban azért, mert a honvédelmi törvény átfogó rendezésére és egy új honvédelmi törvény beterjesztésére a honvédel mi miniszter ígéretet tett, sőt, a miniszterelnök úr által beterjesztett második félévi törvények között szerepel is. Ez egy rendkívül fontos törvény, amely szorosan kapcsolódik Alkotmányunkhoz. Azt hiszem, nem kell itt kifejteni senkinek a tisztelt Ház ta gjai előtt, hogy a Honvédség – régi marxista szóval: erőszakszervezet – beillesztése az Alkotmányba, alkotmányosságának biztosítása, az alkotmányos stabilitási kritériumoknak a nagyon finom megtalálása mennyire fontos, mennyire széles körű, mennyire nagy áttekintést igénylő feladat. Úgy vélem, egy átmeneti törvényben, amelynek az a feladta, hogy – amint le van írva az elején – alacsonyabb szintű jogszabályokat ezen törvény keretében módosítson, nem lehet feladata, hogy lényegesen magasabb szintű, az Alkotm ánnyal és a honvédelmi törvénnyel összefüggő jogszabályokat módosítson. Nem lehet ezt megtenni már csak azért sem, mert egyértelmű és világos a Magyar Köztársaság Alkotmányából, hogy ezen paragrafusok megváltoztatásához az Országgyűlés jelen lévő tagjai ké tharmadának egyetértő szavazatára van szükség. Emiatt tisztelettel azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy e törvényjavaslatnak a honvédelmi igazgatásra vonatkozó fejezetét teljesen hagyjuk el. El kell ezt hagynunk azért, mert több szempontból ütközik a honv édelmi törvény jelenlegi koncepciójával, ellenkezik az Alkotmánnyal, nem illeszkedik az 1990. évi XXI. törvényhez, és egészen más sturktúrának az átmentését, átalakítását javasolja, mint amit helyesnek találnánk az új honvédelmi törvény kidolgozásánál és m egszavazásánál. A honvédelmi bizottságoknak, amelyekről itt szó van, korábban az volt a céljuk, hogy az adott terület kommunista pártirányítását biztosítsák. Ezt a honvédelmi bizottságok elnöke, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára biztosította. Azt hiszem, hogy erre a feladatkörre nincs szükség. Ez az önkormányzati elvvel és új alkotmányos elveinkkel merőben ellenkezik. Továbbá: régebben a honvédelmi bizottságok feladata elsősorban, a törvényben foglaltakon kívül, a váratlan tömegpusztító fegyver ek által mért csapások felszámolása volt. Miután az utóbbi fenyegetettséggel már nem számolunk – hála Istennek! – , és a korábbi cél egy demokratikus társadalomban már nem követendő, továbbá homogén közigazgatási struktúrát kell kialakítani, amelybe nem leh et beilleszteni az önkormányzati struktúrától merőben idegen, centrális katonai szerveket. Mindezek következtében teljesen világos, hogy a honvédelmi bizottságokra ezen formában nincs szükség.
