Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
664 Képviselőtársaim, magamat is beleértve, megint csak átvették az előterjesztő feladatát, hiányzó igazgatási struktúrákat találnak ki, tömeges méretű módosító j avaslat születik, kollektív munkával, hangos kopácsolással készül a törvény. Jószándékban és igyekezetben itt nincs hiány, hiszen például a környezetvédelmi bizottság mellett működő építészeti munkabizottság is sorra vette ezeket a módosító indítványokat, javaslatokat, próbálta definiálni a szakmai szempontokat, egyáltalán kezelhetővé tenni koncepció hiányában a törvényt. Lényeges kérdések mégis megvitatlanok maradtak. Vegyünk elő csak egyet közülük, a legfontosabbat: képese egy települési közösség termész ete szerint önmaga térbeli környezetének szabályozására? Mert az természetes, hogy a település az ott lakó embereké, tulajdonuk van a településen, adót fizetnek azután, tehát a polgár státuszában képviseleti szerveik által jogosultak lakhelyüket saját érté krendjük és érdekeik alapján helyben, saját igazgatási intézményeik által formálni. Ugyanakkor a város természete szerint és dolgába bizony mindenki beleszólhat. Történelmi és földrajzi példák bőven akadnak. Svájcban a falusi, városi, kerületi népszavazáso k egyegy építési terv körül akár havonta követik egymást, és így sorolhatnánk tovább az érveket a település önigazgatási rendszere mellett. Hallom az ellenérveket: hol vagyunk mi Svájctól, nemcsak térben, időben is távol. Nincs hagyománya Magyarországon a települési építési igazgatásnak. II. József óta a centralizált állami igazgatási konstrukció a meglévő és így tovább, és ez, persze, így nem is igaz. Az eddigi legsikeresebb pesti rendezési szabálynál Hild József múlt századi rendezési tervét az 1808 – 1857ig fennálló, Pesten működő Szépítési Bizottság engedélyezte és felügyelte, választott tagokkal – az építési önigazgatásra nem is első, nem is egyetlen példaként, akár Magyarországon. Szól a következő ellenérv: a falu, a város kulturális képződmény, eleme a tájnak, az országnak, az országrésznek. Építészeti értékei a nemzeti kulturális vagyon részei, egészében kulturális köztulajdont képez, egyes elemei az európai kulturális örökség részei. Felmerül a kérdés: képviselhetie egy helyi érdek által meghatározo tt igazgatási rendszer a települést ebben a tágabb értelemben? Egy következő kétséget fogalmaz meg egy másik vélemény, mely nem tartja lehetségesnek egy igazgatási hatáskörrel rendelkező, egyben gazdálkodó, vállalkozó érdekeltségű önkormányzat egy testület ben működtetését, mert az hátrányos lehet a vállalkozói szféra számára. Nem lett volna rossz, és örültünk volna, ha erre a pikáns kérdésre akár az előterjesztő kormányszerv adna gondolatokat. Végül így szól a harmadik érv: vajon biztosíthatóke a személyi feltételek, a szükséges szakemberellátottság a települési önigazgatás jelenlegi szerepei és keretei között? Nem ártott volna, hogyha az indoklásban – ha lett volna ilyen – a településtársulási formák lehetőségei kaptak volna említést, vagy lehet, hogy mes sze vezet, de elkerülhetetlen az oktatásügy: a szakoktatás feladatairól, ezzel kapcsolatban a szakoktatás tennivalóiról beszélt volna vagy szólt volna az előterjesztés. A kérdésekre a választ a majd elkészülő törvénynek kell megadnia. Saját válaszomat a ma gam által feltett kérdésekre módosító indítványaimmal, azok indoklásával a részletes vitában kívánom megadni, következtetéseimet azonban most szeretném közölni – és ez számomra nem kétséges: egy önkormányzati érdekeltségű és illetékességű építési igazgatás i rendszer felállításában való közreműködés és támogatás a célom. Köszönöm a türelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Markó István a Magyar Demokrata Fórum részéről. (Közbeszólás a jobb oldalról: Tévedés!) Téve dés. Szólásra következik Mécs Imre a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ)
