Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GETTO JÓZSEF (SZDSZ)
663 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Átvettem az elnöklést. Soron következik Getto József, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. F elszólaló: Getto József (SZDSZ) GETTO JÓZSEF (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretnék szólni az általános vitában a törvényjavaslathoz az időkorlátozásra tekintettel is és azért is, mert elég régen, hetekkel ezelőtt volt utoljá ra napirenden ez a törvény, és nem biztos, hogy emlékszünk pontosan azokra a részekre, amik itt már elhangzottak. A törvényjavaslat eddigi tárgyalása során már többen kifejtették készségüket az előttük lévő előterjesztéssel szemben, most is elhangzottak ez ek. Kifogásolták, hogy a törvényjavaslat mintegy 40 önálló törvényt, törvényerejű rendeletet tartalmaz, hogy nagy horderejű politikai kifejtést igénylő koncepcionális kérdések, mint amilyenek az önkormányzatok és az állam funkciója a települések igazgatásá ban, ilyen kérdések keverednek egyszerű jogi szabályozásokkal és kisebb horderejű szabályozásokkal. Előrelátható volt, hogy az általános vitában a törvényjavaslat nem lesz tárgyalható egységesen, egészében, ami az általános vita funkciója lenne lényegében, hanem legfeljebb részleteiben, önálló fejezetei szerint. Mint látjuk, az aggodalom nem volt alaptalan, tekintve a 140nél is több módosító javaslatot, melyek által képviselőtársaim, magam is, kénytelenek megismételni azt az immár szokássá vált törvényalko tási gyakorlatot, hogy a törvényelőkészítés hibái ellenére, ha nem is jó, de legalább átmeneti érvényű és értékű törvényt alkossanak. Képviselőtársaim! Az építésügy egy fejezet ebben az előterjesztésben. Itt az építésügyről szóló, többször módosított törv ény kiegészítéséről, további módosításáról van szó. A települések rendezési terve jóváhagyásáról, az építési tilalomról. Értesülünk arról, hogy a településeken az építésügyi hatóság feladatát a jegyző látja el, és hogy milyen feladatai vannak a települési és megyei főépítésznek. Meglehetősen tarka a kép. Sejtjük, hogy a szabályozási pontok mögé az előterjesztő koncepciókat rendel, hiszen itt nem kevesebbről, mint mindennapi életterünkről, szülőhelyünkről, otthonunkról, városunkról, műemlékeinkről, építési k ultúránkról, környezetünk jövőjéről döntünk, mégpedig határhelyzetben, a megváltozott Alkotmány szellemében, a Kormány programja szellemében, az önkormányzati törvény szellemében kívánunk dönteni. De vajon fellelhetőe egy ilyen szilárd koncepció a törvényelőkészítő kormányzati magatartásban? Azok a képviselőtársak, akik a kérdéssel korábban is foglalkoztak, tudják, hogy az építésigazgatás a kormányzati feladatmegosztás programjában, majd tavaly ősszel kormánykoncepcióként jelent meg a Környezetvédelmi Mi nisztérium előadásában. Ezt a feladatot a Kormány állami illetékességben, dekoncentrált telepítésű állami intézményekben kívánta működtetni, kizárva ebből a folyamatból az önkormányzati funkciót. Ez a koncepció, minthogy egyéb alternatíva nem volt, illetől eg állítólag volt, de azt nem hozták nyilvánosságra, támogatásra talált a szakszerűségéért és a törvényességéért aggódó szakapparátusban, szakmai testületekben, közigazgatási és államigazgatási apparátusban. Kevesen voltunk, akik az önkormányzati önérvénye sítés lehetőségét szerettük volna a megoldás középpontjában látni, legalábbis a feladatmegosztás differenciáltabb formáit keresve. Meglepetéssel és hitetlenkedve kellett látnunk az állami költségvetés előterjesztésében, hogy az építésigazgatás költségelői rányzatát a Belügyminisztérium fejezetében szerepeltetik, és ezúton hozza tudomásunkra, hogy ezt a hatáskört a továbbiakban a helyi önkormányzatokhoz kívánja telepíteni. Mindezt bármiféle indokolás, gondolati megalapozás, törvénykezési előzményekre való ut alás és hivatkozás mellőzésével. Ennyit a törvényt megalapozó koncepcióról. Mindezek következményeként egy olyan látszat keletkezett, hogy itt tulajdonképpen minden lehetséges, csupán választás és döntés kérdése, egy jogi, igazgatási technikát kell találni , és ezzel a kérdés lényegében el is intézhető. El is indult a megszokott parlamenti mechanizmus.
