Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - OLÁH SÁNDOR (FKgP)
66 későbbre hagyni. Így még a vita meg fogja cáfolni, mint ahogy köszönöm Tardos Mártonnak, hogy máris az érvek nagy részében cáfolattal szolgált. Na most, hogy mi a Kisgazdapártnak a z álláspontja, azt szeretném egyegy esetben hozzáfűzni ahhoz a gondolatkörhöz, amit a tegnapi nap folyamán elhangzott hozzászólások tartalmaztak. Én megmondom őszintén, napok óta nagy várakozással tekintünk a Magyar Demokrata Fórum állásfoglalása elé, és örülök annak, hogy Kónya Imre frakcióvezető úr tegnapi beszéde sok olyan kérdésben nyitva hagyta a kaput, amelyik talán a közeljövő napok reményteljes megoldásait hozhatja magával. Én úgy érzem, a Magyar Demokrata Fórum elnöksége többre hozott határozatot, mint amennyit itt most Kónya úr megemlített, de hát bocsánatos bűn egy politikusnál, ha az alku mozgásterére tart valamennyit még fenn. Azt hiszem azonban, hogy most már ez a kérdés eléggé abban a stádiumban van, hogy se itt egymást ne irritáljuk fölösleg esen, se pedig a magyar közvéleményt ne idegesítsük fölöslegesen. Próbáljuk gyorsan, határozottan megkeresni, vane megoldási lehetőség, vagy nincs, és ebben az esetben nyugodtabb mederben zajlik talán majd ez a vita is. Ezzel összefüggő az, amit Szabó Ivá n kedves barátom és tisztelt képviselőtársam esetében tudnék mondani, akinél sajnálatos, hogy azt hiszem, Torgyán doktor érvelési szándékát nem pontosan értette meg, és ezért kifogásolt talán valamit abból, ami elhangzott. Én igazán nagy megnyugvással és ö römmel fogadtam azt a nagyon mértéktartó, higgadt, és nagyon szakszerűségre törekvő, de az adott helyzetben óhatatlanul szükséges nagyon kritikus észrevételt, amit tegnap itt a Parlament tagjai Torgyán doktor előadásában végighallgathattak. A Szabad Demokraták Szövetsége viszonyulásában: örömmel tapasztalható az, hogy egy bizonyos vitakészség a tegnapi és a mai felszólalásokban egyaránt érezhető. Sajnáljuk, hogy Tardos Márton úr kifutott az időből ahhoz, hogy alaposabban kifejthette volna, ho gy mit is ért ő a föld, mint egy vagyonfajta különleges helyzete alatt, és mit ért az alatt, hogy ezt milyen formában lenne célszerű külön kezelni. Itt kell megemlítenem, hogy a Kisgazdapárt véleménye szerint a föld egyik oldalt egy pozitív diszkriminációt érdemel, és ennek ellentételeként a másik oldalt az egyéb vagyontárgyak közül szeretnénk ugyanígy pozitív diszkrimináció alá soroltatni, az egyházi egyéb vagyonokat, a társadalombiztosítás egyéb vagyonait, az önkormányzat egyéb vagyonait és társulatok, eg yesületek ingatlan vagyonait. Úgy érezzük, hogy az a bizonyos alkotmánybírósági határozat, amelyik korlátozza egyrészt a földtulajdon önálló rendezésének lehetőségét, tartalmaz pozitív elemeket is, épp ez az alkotmánybírósági határozat hívja fel a figyelme t erre, és ebben külön megköszönöm a jogban nálam sokkalsokkal járatosabb Füzessy Tibor úr tegnapi hozzászólását. Az alkotmánybírósági határozat olyan elemeket is tartalmaz, amiket itt most a kárpótlás és tulajdonrendezési törvény kapcsán hasznosíthatunk. Meg kell, hogy mondjuk, abban a felfogásban, amit már a módosított törvénytervezet tartalmaz, és ahogy ez még kiegészült bizonyos megállapításokkal, mi a lebonyolítás technikai eszközeként megfelelőnek tudnánk elfogadni a kárpótlásjegyet mint vagyonjegyet azzal a feltétellel, hogy a föld esetében a forintértéken kívül tatalmazza a jogtalanul elvett földterület aranykoronaértékét mint egy stabil értékmutatót. Ez az aranykoronaérték lehessen majd a naturális kárpótlás alapja. A pozitív diszkrimináció nem k épzelhető el másként, mint föld, és kiemelt vagyontárgyak esetében a naturális kárpótlás esetével zajlódjon le. A Magyar Szocialista Pár részéről Nyers Rezső úr nagyon megfontolandó néhány gondolatot vetett föl. Az egyik, hogy a termőföld kivételével a vég leges kárpótlási érték egy második menetben kerüljön meghatározásra, kárpótlási vagyonjegyen keresztül realizálásra és kibocsátásra. Miért nagyon célszerű és praktikus gondolat és javaslat ez? Azért, mert elmulasztódott a tényleges kárigény előzetes felmér ése. Ma Kormány és Parlament, pártok és érdekképviseleti szervek egyaránt egy teljes bizonytalanságban mozognak, hogy egyes vagyontárgyanként mi lenne a kárigény, mert
