Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ)
60 bekárogni a magyar történelembe, hogy megint valami szörnyű dolgot csinálunk, és aki kap, az is elkeseredett legyen, aki nem kap, az is elkeseredett legyen, mert valakinek jó az, hogy ahelyett, hogy ez egy boldog ország lenne, amikor kap, akkor is az elkeseredés uralkodjék el az országon, hogy csak annyit kap. Ehhez kérek felelősségteljes munkát a tisztelt Országgyűléstől. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik a Szabad Demokraták Szövetsége részéről Tardos Márton. Felszólaló: Tardos Márton az SZDSZképviselőcsoport nevében TARDOS MÁRTON (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A Parlament megalakulása óta gazdasági kérdésekben ma beszélünk először komoly ügyről. Bocsánatot kérek, tegnap kezdtük ezt a beszélgetést. Azt gondolom, hogy a felhangoknak és a politikai jelszavak mondásának egy olya n esetben, amikor egy 40 éves kommunista uralom utáni átalakulás kérdéseiről beszélünk, egy olyan időszakban, amikor mindenki tudja, hogy a politikai átalakulás a legjobb esetben megtörtént, de a gazdasági rendszerváltásra nem került még sor, olyan emberek ben, akik azt hirdetik, hogy ennek a rendszerváltozásnak a hívei, nem hiba, hanem bűn. (Gyér taps.) Megpróbálok ezek után csak tényszerűen argumentálni. Az alapvető kérdés, amiről beszélnünk kell, két kérdés. Az, hogy kit akarunk kárpótolni, és hogyan akar juk ezt a kárpótlási ügyet az alapvető feladatunk, a privatizáció megoldásának csatornájába terelni. Olyan időszakban beszélek erről, amikor nemcsak azt mondhatjuk, hogy a gazdasági rendszerváltás nem történt meg, hanem mindnyájan saját tapasztalatunkból t udjuk, hogy a magyar állampolgárok, a jövedelmet teremtő magyar állampolgárok rosszul érzik magukat az országban. Természetesen ilyen állítást mondani kivételek nélkül nem lehet, de ha az alapvető hétmillió szavazó állampolgárra vagy tízmillió lakosra gond olok, akkor ez lényegét tekintve igaz. Nemcsak az állami és nagy szövetkezeti vállalatban dolgozók érzik magukat bizonytalannak a holnap szempontjából, hanem a még jól menő magánkereskedők, magániparosok is. Mert látnak lehetőséget arra, hogy tegnap, meg h olnap még tudnak keresni, de arra, hogy milyen a perspektívájuk, mi az üzleti koncepció, amiben építkezniük kell, azt nem látják. Ezért tudnunk kell, hogy a kérdés, amiről beszélünk, az élethalál kérdése, mert a társadalom ilyen pesszimista állapotban meg bénul. Én azt gondoltam, és ebben az a bizottság, amiben dolgoztam, támogatott, hogy a privatizáció alapvető kérdéseiről és a kárpótlás ügyeiről is a Kormány az első száz napban törvényt fog előterjeszteni, és ezeket a dolgokat már rég elintéztük. Nagyon s ajnálom, hogy ez nem így van, önök is sajnálják, tudom. Nagyon sajnálom azonban, és még jobban sajnálom azt, hogy ma, amikor az első olyan kérdést tárgyaljuk, amely ebben a vonatkozásban jelentős, akkor nincs olyan kormányelőterjesztés, amely megfelelő tá mogatást kapna; hiszen azt hallottuk tegnap, hogy a Kisgazdapárt ellenzi, a Kereszténydemokraták pedig hezitálnak, részlegesen támogatják, részlegesen ellenzik. Amikor mi, Szabad Demokraták készültünk arra, hogy hogyan fogunk felszólalni, én azt gondoltam, hogy ennyire a helyzet nem bizonytalan. Azt gondoltuk, hogy a kárpótlás ügyében kormánykonszenzus legalábbis az előterjesztés vitájának pillanatában már ki fog alakulni. És ennek megfelelően nem azt az álláspontot terjesztettük elő, hogy ne tárgyaljunk er ről, hanem a privatizációs koncepcióba építsük be a kártalanítást, hanem elfogadtuk, hogy a kártalanítást terjesztette a Kormány elő és ezért véleményünket a kártalanításhoz kapcsolódva kell elmondanunk. Arra szeretném felhívni a figyelmüket abban a kérdés ben, amiről még szakszerűbben is szeretnék még beszélni, hogy a Kormány programja szerint három év alatt itt nagyon jelentős privatizációt kell végrehajtani. Teljesen egyetértek a Kormány programjával. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Kormány