Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - PESTI FERENC (MDF)
557 tudnia kell a tulajdonosnak, hogy időben meddig forgalomképes, illetőleg tőzsdén je gyezhetőe, ha igen, arra az állami garancia kiterjede. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a kárpótlási jegyen keresztül a kívánt célt minél hatékonyabban tudjuk elérni, ezért nem szabad néhány odavetett, az értékpapír törvények szellemétől idegen szakas zokkal öszvértörvényt hozni. Éppen ezért javaslom, hogy külön ágazati törvények szabályozzák a beválthatóság, például a privatizáció során, vagypedig az életjáradékra való átválthatóságuk részletes szabályait, nem pedig ez a törvény. Ennek következtében a jelenlegi javaslatból kerüljenek ki azok a paragrafusok, amelyek rendszeridegenek, így gondolok az állami vállalatok gazdasági társaságokká való átalakulásának feltételeit szabályozó részekre, továbbá a termőföld tulajdonszerzési vonatkozásaira. Ha képvis előtársaim méltányolják ez irányú javaslataimat, akkor az elfogadás következményeit vizsgálva nem hallgathatom el, hogy ezáltal a parlamenti demokrácia sajátos eszközeivel is élünk, mégpedig, hogy nemcsak a Parlament gyakorol nyomást a Kormányra meghatároz ott törvények előterjesztése érdekében, hanem az a hatalmas réteg is, aki sürgeti a gazdasági változásokat, és a kárpótlási jegy birtokosa lesz. Más szavakkal, kettős garanciát kap a Parlament. A Kormányt kettős nyomás alá helyezi: 1. a parlamenti törvényh ozás tekintetében, 2. alulról, a népakarat által nyilvánul meg. Úgy gondolom, hogy egy parlamentáris demokráciában tisztességesebb megoldás nem képzelhető el, függetlenül attól, hogy ezt a javaslatot mint a laza kormánykoalíció egyik parlamenti tagja tesze m. Köszönöm a figyelmet. (Jobb oldalon taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő felszólaló Pesti Ferenc, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Átadom a szót. Felszólaló: Pesti Ferenc (MDF) PESTI FERENC (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miv el elég sok hozzászóló van hátra, 5 percre redukálom a hozzászólásomat. Borsod megye olyan területének vagyok képviselője, ahol a legtöbb helyen egyedüli munkalehetőség a tsz, illetve az állami gazdaság, és a lakosok közül szinte mindenki foglalkozik valam ilyen mezőgazdasági tevékenységgel. Várják ezt a törvényt a nagyüzemek vezetői, dolgozói, de ugyanígy várják a földet visszaigénylők is. Tszvezetők mondják: még egy gyenge törvény is jobb, mint egy bizonytalanság. Hogy jó törvényt alkossunk, és a bizonyta lanság is megszűnjön, ez mindannyiunk célja. Most itt a lehetőség, hogy a tszek a földekért cserébe kapott kárpótlási jegyekért ipari lehetőségeket szerezzenek, így több lábon álló, többszektorú gazdálkodást végezzenek. A jól működő mezőgazdasági nagyüzem eknek nem ellensége sem a Kormány, sem a Parlament, de előnyös, ha ezek mellett velük és egymással is konkuráló, a termelést a piacnak megfelelően gyorsan átalakító magántulajdonú kisüzemek is létrejönnek. Választópolgárokkal beszélgetve többen megjegyezté k, hogy igazságosnak tartják azt, hogy a kár mértékének nagyságával arányosan csökken a kárpótlás mértéke, de sokan túlzásnak érzik, ha a teljes körű kárpótlás mértéke az iparnál összességében 10%os, házingatlanoknál 20%os, akkor a földeknél miért 90%os . Meg vagyok győződve, hogy ez a 90%os földkárpótlás csak látszólag magas, hiszen ha levonjuk belőle a parasztságtól több éven keresztül elrabolt ingóságokat is, nem sokkal több a kárpótlás mértéke a többinél. Elméletben levonhatjuk belőle a többéves padl ássöprést is, ami folytatólagosan elkövetett, az állampolgárok tulajdonában igazságtalan károkozás volt. Az állami vállalatok privatizációja leginkább a városokat hozza nyerő helyzetbe. A részleges kárpótlásról szóló törvénynek elsősorban a falut, a falusi embereket kell segítenie, annak ellenére,
