Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
558 hogy a kárpótlási jegyért visszavásárolt termőföld egykét éven belül nem lesz gazdagodási forrás – inkább az új magyar mezőgazdasági termelés érdekében hozott áldozatvállalás. A kárpótlási jegy kapcsán felmerült aggályát szeretném eloszlatni azoknak a képviselőtársaimnak, akik azt vallják, hogy a kárpótlási jegyek zömét idős emberek kapják, ők ezt eladják, nem vállalkoznak vele, tehát inflálódni fog. Azt javaslom, hogy a döntést bízzuk a piacra. Az üzlethez két fé l kell: eladó és vevő. Ha mind a két fél saját érdekeit figyelembe véve cselekszik, mindketten jól járnak. Nem hiszem, hogy bármelyik vevő lenne olyan balga, hogy olyanba fektessen, ami nem profitál, vagy bármelyik kárpótlásijegytulajdonos áron alul – mer t, ugye, erről van szó – eladná azt a jegyet, amelyért esetleg a tanácsi bérlakását is megvásárolhatná, amelyet esetleg életjáradékra is lehetne felhasználni, melyet felhasználhat hitelek felvételénél is saját részként, melyet gyermekeinek, unokáinak átadh at. Még lehetne sorolni ezeket a lehetőségeket, de majd inkább a részletes vitában fogok erről szólni. Szakmai ismeretségi körömben sok olyan idős gyógyszerész van, aki kárpótlási jegyét, koránál fogva, felhasználni nem tudja, de át akarja adni a családban felnőtt gyógyszerész gyermekeinek és unokáinak. Nagyon sok vagyonjegy nem a piacra kerül, hanem a családban talál gazdára: a család vállalkozó korú vagy vállalkozó kedvű tagjainál. Tisztelt Képviselőtársaim! Az igaz, hogy legtöbbünket, akik a szocializmus ban éltünk, sérelem ért, hiszen össze sem lehetett hasonlítani a nyugati lehetőséget az itteniekkel. De ne felejtsük el, hogy azokat az embereket többszörösen érte kár, akiket előbb megfosztottak a házuktól, földjüktől, kisüzemüktől, majd második csapáskén t őket ugyanúgy érintette a szocializmus átka, mint azokat, akiktől nem vettek el semmit. A részleges kárpótlás közvetve több embert érint, mint közvetlenül, hiszen az a körülbelül 800 ezer ember, aki a nagyüzemekben marad, birtokolja ez után a kárpótlási jegyért földet vett volt tulajdonosoknak a tszben, állami gazdaságokban benn hagyott javait. Kedvezően érinti a 400 ezer volt háztulajdonost is – de ez körülbelül kétszerháromszor ennyi családot jelent. Ez eddig körülbelül 3 millió érintett ember, de még nem beszéltünk a kis- és középüzemekről, patikákról, boltokról, kocsmákról és sorolhatnám. A földkárpótlás csaknem másfél millió embert érint. Nyugodtan állíthatom, hogy a vállalkozói korosztály több mint háromnegyed része – ha nem egésze – kap kisebb vag y nagyobb lehetőséget. Befejezésül kívánom kedves Képviselőtársaimnak, hogy sikerüljön olyan törvényt alkotnunk, amely egy nemzeti megnyugvást, megbékélést eredményez, és végre kapja vissza a magyar ember a tulajdona mellé a jobb jövőbe vetett hitét is, a külföldi befektető pedig a tulajdona biztonságát. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő felszólalónk dr. Török Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Felszólaló: Dr. Törö k Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tűnik, mi egy olyan ország vagyunk, hogy arra is vállalkozni tudunk, hogy a más által okozott kárt a kár okozója helyett is megkíséreljük részben rendezni. Én is ezek közé tar tozom. Ne felejtsük azonban el, hogy a törvényjavaslat az állampolgároknak a becsült 10 – 15%ánál többet nem érint. Azokat érinti, akik vagyoni kárt szenvedtek az elmúlt negyven évben. A szónokok már elmondták a politikaigazdaságierkölcsi érveiket a törvé nyjavaslatról – természetesen minden cigány a saját lovát dicsérte. Én most arról a régi, kedves ügyfelemről szeretnék néhány gondolatot elmondani, aki több mint húsz éve az ügyfelem, és néhány héttel ezelőtt felkeresett az irodámban. Azt mondta: igazolni tudom, hogy az édesapámnak a házát meg a lovát
