Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
556 a forradalom után, és mindmáig hiába várja vissza ezt a csekély pénzecskéjét. Itt nemcsak összegekről, hanem erkölcsi elégtételről van szó minden irányban. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Következő felszólalónk Balogh Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Átadom a szót. Felszólaló: Balogh Gábor (KDNP) BALOGH GÁBOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Sokan és sokfélét elmondtak már a kárpótlási törvényjavaslatról, és első látásra úgy tűnik, hogy újat hozzátenni nem lehet, legfeljebb ismételheti magát az ember, azonban ellenzéki kerekasztalos koromban megtanul tam, hogy először a tárgyalópartnereket el kell zsibbasztani, amikor nem figyelnek oda vagy figyelmük lanyhul, akkor kell gyorsan előterjeszteni az igazi problémát és a megoldást. Úgy látom, hogy képviselőtársaim is most jöttek elő a lényeggel, és most gon dolták át véglegesen, akár frakciószinten is ezeket a dolgokat. Nos, talán emiatt is jelenthet néhány perces hozzászólásom megrökönyödést a reprivatizáció hívei vagy konzervatív felfogású képviselőtársaim körében. Politikai síkról nézve az Antallkormányna k két feladatot kell megoldani: 1. Befejezni az államosítást, másszóval lezárni a Horthyval elkezdődött, Szálasin keresztül folytatódott, majd a Kisgazdapárton keresztül Rákosi, illetve a Kádárkorszakon keresztül folytatódott korszakot. 2. Elindítani ezt az országot a szociális piacgazdaság irányába. Mindezt úgy, hogy az ország működőképessége fennmaradjon, profilunk pedig mind a nyugati, mind a keleti térségben kedvező hatást váltson ki. Nos, ha ilyen szemüvegen át nézzük ezt a kárpótlási törvényjavaslato t, megállapíthatjuk, hogy olyan pozitívumokkal rendelkezik, amelyek lezárhatnák ezeket a korszakokat, ugyanakkor új irányba is mutathatnak. A korszaklezárás véleményem szerint azáltal jelenik meg ebben a törvényjavaslatban, hogy azok, akiket tulajdonjogi s érelem ért, kárpótlási jegyet kapnak. Most nem kívánok erre kitérni, elemezni ennek jogosságát, etikai elfogadhatóságát, és hogy mennyiben felel meg az igazságosság elvének, és még sorolhatnám, mindössze annyit, hogy a kormánykoalíció többsége, úgy tűnik, politikai megfontolásból felvállalja, hogy kárpótlásban részesíti a tulajdonuktól megfosztott vagy tulajdonukat felajánló személyeket. Mindezt teszik azért, hogy egy olyan réteg felemelkedését segítsük elő, amely gazdasági téren vetélytársa lehet az elmúlt rendszer gazdasági vezető rétegének. Ezáltal, folytatva a békés átmenetet, el lehet érni, ha ebben a kárpótolt réteg partnernek bizonyul, hogy békés eszközökkel, piaci viszonyok között is megtörténhessen a tervutasításos rendszer lebontása és a piacgazdas ági rendszer kiépítése felgyorsuljon. Úgy gondolom, hogy rendelkezünk olyan alapvető intézményekkel, amelyek a piacgazdaság csírái, de még nagyon távol állunk a gazdasági demokráciától. A kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatban ilyen piacgazdasági csírá k az 1990. évi VI. törvény az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tőzsdéről. Kérdésként merül fel, hogy a jelenlegi javaslat hogyan illeszthető az értékpapírtörvényhez. Egyes képviselőtársaim már sz ót ejtettek erről. Ezekhez annyit fűznénk hozzá, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot vétek lenne nem ehhez a már meglévő értékpapírpiachoz illeszteni. Úgy vélem, hogy akkor, amikor értékpapírokról vagy új értékpapír kibocsátásáról van szó, a Parlament alapvető feladata, hogy mint alaptörvényhez, az 1990. évi VI. törvényhez igazítson mindent. Éppen ezért, miután meghatároztuk és leírtuk a kárpótlási jegy alaki kellékeit, értékpapír specifikumait, kizárólag csak a kibocsátásáról és az értékpapír forgalom képességéről szóljon a törvény. Ha a jogosultak körét veszem figyelembe, mindenképpen szükséges, tudniillik rendkívül sok külföldi vagy állampolgárságától megfosztott külföldi állampolgár is jogosult lenne erre, ha összességében nézem, tehát mindenképpen s zükséges, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek azzal, hogy a kárpótlási jegy belföldi forgalomra szánt értékpapír, amelyet nemzetközi forgalomba hozni nem lehet. Ugyanígy
