Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJ TAMÁS (SZDSZ)
555 figyelembevételével új törvénytervezetet készítene, amely erre a kompromisszumra épülne, és azt sürgősen beterjesztené. A Szocialista Párt egy módosító komplex javaslatot még a mai nap beterjeszt, ebben összefoglaljuk a mi álláspon tunkat, és ezt igyekszünk világossá tenni a többi párt számára és természetesen a Kormány számára. Az a javaslatunk, hogy a kárpótlásban részesülők körét bővítsük ki a zsidótörvények kárvallottjaival, a kitelepített németeknek okozott károk pótlásával, és bővítsük ki azzal, hogy a munkavállalók és a nyugdíjasok is kárpótlásban részesüljenek. Tehát kétfajta kárpótlási jegy legyen bevezetve, a tulajdoni kárpótlási jegy és a munkavállalói kárpótlási jegy. Az a véleményünk, hogy a kárpótlás két ütemben valósulj on meg. Az első ütemben határozza meg a Parlament a kárpótlás végső összegét: 80 milliárd forintban a tulajdoni kárpótlást, további 80 milliárd forintban a munkavállalói kárpótlást. Az a véleményünk, hogy miután minden erölcsileg jogosultat beveszünk a kár pótlási törvénybe, ezzel egy végleges kárpótlás valósuljon meg Magyarországon, ne legyen lázállapot a társadalomban, intézzünk el mindent, amit kötelességünk elintézni. Az első ütemben – véleményünk szerint – a kárpótlás végső összegének a megállapítása me llett kívánatos rendezni a földkérdést. Ezt az egyet az első ütemben javasoljuk rendezni. A második ütemben a széles körű igények felmérése után, annak ismeretében határozná meg az Országgyűlés degresszív százalékos kulcs alapján a kárpótlás mértékeit. Sze retnénk hangsúlyozni ismételten azt a véleményünket, hogy a törvény megalkotása során a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében is biztosítani kell a tulajdonformák jogegyenlőségét, azaz a termelőszövetkezetek, szövetkezeti tagok nem lehetnek kárvallot tjai ennek a törvénynek. A kárpótlási jegy vételi jogot adjon a birtokosának. A föld kijelölése az érintett gazdasági szervezet és a jogosult megállapodása alapján történjen. A vételi jegy kielégítésekor sorrendiséget javasolunk alkalmazni, elsőnek az álla mi földből kapjanak kárpótlást, másodiknak a termelőszövetkezet birtokában lévő állami földből, harmadiknak pedig a termelőszövetkezeti tulajdonból. Ezenkívül nagyon helyeseljük azt a felmerült elgondolást, hogy a föld nélküli tsztagok és alkalmazottak há ztáji földigényének a biztosítására földalapot kell fenntartani. Tehát azt mondjuk, gondoljuk újra a dolgot, és utána véglegesen rendezzük le a kárpótlást. Részletes tárgyalás helyett, szavazási, leszavazási győzelmek és vereségek helyett – tisztelt Képvis előtársaim – az újragondolást javasoljuk, és ezt gyorsan meg lehet tenni. Köszönöm a figyelmet. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Raj Tamás képviselőtársunk rövid bejelentést kíván tenni. Felszólaló: Raj Tamás (SZDSZ) RAJ TAMÁS (SZDSZ) Köszönöm s zépen, Elnök Úr! A jegyző kisasszonytól hallottam, amit korábban nem tudtam, hogy mindenképpen a nyilvánosság előtt kell bejelenteni, hogy az imént elmondottak alapján egy módosító javaslatot szeretnék a Ház elé vinni. Annak megfelelően, ahogyan egyébként a magyarországi németek kárpótlása ügyében dr. Freund Tamás nyújt be javaslatot, én is szeretném ezt kiegészíteni. Egyébként, ha szabad még egy szót szólnom, hadd mondjam el, hogy mindenféle kompromisszum előbbre vinné az ügyet – az imént hallottak alapján . De még valamiről nem szabad elfeledkezni. Ugyanis itt nem esett szó arról, hogy az 1956os forradalom után elítéltek vagy kivégzettek kárpótlása sem valósult meg mindmáig, még olyan esetekben sem, amikor már arra történt bírói döntés. Ez is idetartozik u raim, ne haragudjanak, de erről sem szabad elfeledkeznünk, akár a legsúlyosabb esetben is, de tudok olyan példát mondani, ahol mindössze 2000 Ftra büntettek valakit
