Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJ TAMÁS (SZDSZ)
550 SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Elállok a felszólalási szándékomtól. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Őt követő felszólalónk Raj Tamás, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Felszólaló: Raj Tamás (SZDSZ) RAJ TAMÁS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos, én nem tudom megtenni ugyanazt a lépést, amit Salamon László megtett, nem tudok elállni a felszólalástól. Jóllehet, elég régen jelentkeztem, és nagyon fontos ügyben szólok. Egy régi erdélyi dal szól a hajnali kakasszóra váró emberről : "Szól a kakas már, majd megvirrad már", s ez a dal manapság a világ minden részén vallásos zsidók által magyarul énekelt dal. Talán nem véletlen, hogy ebben a dalban is állandóan ismétlődik a szó: "Várj, madár, várj, te csak mindig várj". Úgy tetszik, a kárpótlási törvényjavaslat alá akarja támasztani e dal szövegét. Azok, akik 1938 és 1945 között károsultak – s ezek között bizony jócskán vannak zsidók – , ismét csak várhatnak. Szauter Rudolf barátunk azt mondta: a zsidóság kártérítése ügyében nincs minden szál elvarrva. Szeretném föltárni, hogyan is néz ki voltaképpen ez a kérdés. Bizonyára mindenki tudja, hogy a párizsi békeszerződésben a magyar állam – az akkori magyar állam, amely jogutódjának tartja magát a mai magyar Kormány – kötelezettséget vállalt a 27. cikkely aláírásával, s ezt törvényerőre emelte az 1946os XXV. számú törvényben. Eszerint a második világháború alatt a zsidó áldozatok ingó és ingatlan vagyonára a magyar állam nem tarthat igényt. Mi történt azonban voltaké ppen? Ennek a törvénynek – mind a magyar törvénynek, mind a párizsi békeszerződésnek – a megvalósítására soha nem került sor, sőt ennek a kijátszása következett be. Nagyon furcsa, és nagyon rafinált módon. Megalakították annak idején az elhagyott javak kor mánybizottságát, amely átalakult, be nem jelentett módon, az ötvenes években – így nevezték – Zsidó Helyreállítási Alappá. Ennek a Zsidó Helyreállítási Alapnak a teljes iratanyaga – egy szobányi iratanyag – az Állami Egyházügyi Hivatal birtokába került, és ott kezelték titkosan, sok más egyéb titkos anyaggal. Itt 337 ezer elhagyott ingatlanról volt szó országszerte. Ezek az iratok átkerültek – az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésével – a Művelődési Minisztériumba. Az iratokba még Glatz miniszter úr idején a hitközség vezetősége betekintést kívánt nyerni, illetve kérte, hogy ezeket megkaphassa; mindmáig nem kapta meg. Előkerült viszont az utóbbi időben egy betétkönyv. A betétkönyv 670 ezer forintot tartalmaz. Hogy mennyi volt korábban, azt nem lehet tudni, és azt sem, hogy mikor kezdődött el, mert ez a betétkönyv 1982ből datált, az átvezetés körülményeiről semmit nem lehet tudni. Annyit tudunk, hogy két évvel ezelőtt valaki, ismeretlen személy, kétmillió forintot kiemelt belőle, négy évvel ezelőtt mintegy n égymillió forintot ugyancsak ismeretlen személy emelt ki belőle. Semmit nem lehet tudni róla. A Magyar Zsidó Levéltár hivatalos emberei kérték a betekintést, kérték az iratanyagok átutalását – semmi nem történt meg. Az utóbbi időben megalakult a Magyar Hol ocaust Áldozatok Szövetsége elnevezésű szervezet, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, továbbá a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és egy harmadik szervezet, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete hozott létre. Ez a szervezet is próbált hozzájutni az anyaghoz, teljesen eredménytelenül. Tudjuk, hogy ingóságok is voltak, és hogy az aranyvonat a csendőrség átvételi elismervényeivel jött létre. Ezek az értékek – tehát ez a bizonyos legendás aranyvonat – azokból a tárgyakból jöttek létre, amel yeket szegény deportált zsidóktól vettek el Magyarországon. Ezeket az osztrák állam a háború után visszaadta a magyar államnak. Nem lehet tudni pontosan, hogy mennyit, mit, mi lett a sorsa. Azt beszélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének 87,2%a ebből jött létre.
