Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Az Országgyűlés 1990. december 18-i zárt ülésével kapcsolatos intézkedésekről szóló Országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ)
509 2. Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar fegyveres erők kötelékébe tartozó, önként jelentkezőkből álló jelképes egészségügyi kontingens kerüljön kiküldésre az érintett térségbe, a nemzetközi haderő elé tűzött feladatok megvalósítása elősegítésére. 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a határozatban foglaltakról tájékoztassa a szomszédos államok kormányait. Aláírások: Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Bossányi Katalin, az Országgyűlés jegyzője, Dr. Horváth József, az Országgyűlés jegyzője." Eddig tart a zárt ülésen hozott határozatok sora. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés döntése alapján megteszem a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a határozat közzété tele mielőbb megtörténjen a Magyar Közlönyben. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlés 1990. december 18.ai zárt ülésé vel kapcsolatosan Szabó Miklós képviselőtársunk, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről önálló indítványt nyújtott be 1870es számon, sürgős tárgyalást kérve, továbbá tájékoztatom arról, hogy Kósa Ferenc, a Magyar Szocialista Párt részéről, Király Zoltán független képviselő és Vitányi Iván, ugyancsak a Magyar Szocialista Párt részéről együttesen képviselői önálló indítványt nyújtottak be e tárgykörben 1875ös számon. Megkérdezem Szabó Miklós képviselőtársunkat, kíváne szólni előterjesztése indoklásául. (S zabó Miklós Igen.) Szabó Miklóst illeti a szó. Felszólaló: Szabó Miklós (SZDSZ) SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés zárt ülése a közvéleményt megütközéssel és gyanakvással, bizonytalansággal töltötte el. Nem hiszem, hogy túlzok, a mikor ezt így fogalmazom meg. A megütközést különös mértékben keltette az, hogy a következő napon már lényegében az egész ország pontosan tudta, hogy mi történt a zárt ülésen, amely pedig államtitok tárgyát képezte. Tudta, mert a sajtóban megjelentek olyan közlemények, amelyekből pontosan kikövetkeztethető volt mindaz, ami történt. Hazánk légtere fantom világgá változott, hogy a levegőben, amit hallani lehet, vagy aminek a villogását látni lehet az ufó vagy - álljunk meg egy pillanatra, hiszen államtitok az , amit (közbeszólás jobb oldalról: Már nem!) ki kellene mondanom, de milyen államtitok az, amit mindenki tud? Ami történt a zárt ülés óta, az az államtitok kezelésének a paródiája. A Kormánynak az a tárca nélküli minisztere, akit a titkosszolgálatok felügy eletével bízott meg a Kormány, abba a lehetetlen gyanúba került, hogy kibeszélt államtitkokat, hogy kibeszélte azt, amit mindenki tudott. A Szabad Demokraták már terjesztettek be javaslatot, amiben követelték az egész ülés tárgyalási anyagának a nyilvánoss ágra hozatalát, a Kormány akkor ezt elutasította. A Kormány megindokolta az elutasítást, de az indoklás államtitok. Néhány nap múlva majd sor került erre a döntésre, a Kormány feloldotta a tilalmat és most már a határozattal megismerkedhetett a közvélemény . Azt indítványozom, hogy az egész ülés tárgyalási anyagát hozza nyilvánosságra az Országgyűlés, nem történt semmi olyan, nem hangzott el semmi olyan, ami az ország politikai érdekeit érdemlegesen sérthetné, ami ne kerülhetne nyilvánosságra. A nyilvánosság gyanakszik, a nyilvánosság bizalmatlan, hogy kiskorúként kezelik, megint valamit eltitkolnak előle. Amit eltitkolni lehet, egyedül az, hogy néhányunk azon az ülésen felszólalásában talán nem szerepelt helyzete magaslatán, ezt azonban mégsem kellene államú toknak védenie. Az ülésen fontos külpolitikai vélemények hangzottak el. Olyan vélemények, amelyek eddig nem kaptak nyilvánosságot, ha az újságban valamilyen formában meg is jelentek, oly módon mosódtak bele más problémákba, hogy a közvélemény nem
