Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
46 embereket, hogy azok fontosnak tartsák, megmozduljanak ettől és elmenje nek a választásokra. Tehát ezeknek a számoknak a szerepeltetését én ilyen szempontból tartom fontosnak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Minthogy további felszólaló nem jelentekezett, felkérem Hack Pétert, mint előterjesztőt , válaszoljon az elhangzottakra. Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) a napirendi pont előadójának válasza HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék csak reagálni az elhangzott érvekre, különösen azért, mert ritkaság, hogy egy előterjesztésben a Kormány kétszer is megszólaljon, és ez arra indít, hogy szóljak néhány szót azokról az érvekről, amelyek elhangzottak. A vitában két vonulat volt, amely érvelt a törvényjavaslatom ellen. Az egyik vonulat arra hivatkozott, hogy egyenlőtl enséget teremtünk a választási rendszeren belül, ezt mondta a Kormány véleménye is, hogyha más szabályok szerint történik a választás egyes képviselőknél, mint a többségnél. Nos, ezt az egyenlőtlenséget maga a törvény, a hatályos törvény, ha nem nyúlunk ho zzá, már megteremti, hiszen látni kell azt, ahogyan Katona Tamás hozzászólására is Tölgyessy Péter reagált. Ebben elmondotta, hogy az időközi választás szükségképpen eltérő szabályokkal zajlik, eltérő feltételekkel zajlik, mint az általános választás, hisz en itt vannak vesztes szavazatok, vannak olyan szavazatok, amelyek elvesznek, míg az általános választásoknál ilyen szavazat nincs, minden szavazat átkerül a listára, itt nincs lista, nem kerülhet át. Tehát az eltérés már megvan. Előfordulhat az, ha egyidő ben mondjuk három, négy vagy öt választókörzetben van időközi választás, egy párt szerezhet többszázezer szavazatot anélkül, hogy egyetlen mandátumot is kapna és ez bármilyen módon megjelenne az Országgyűlés összetételében. Tehát az eltérő szabályok ténye önmagában nem érv az ellen, hogy az időközi választás szabályai másképpen legyenek, mint az általános választás szabályai. Az államtitkár úr azt is mondta, hogy bevált már a választási rendszer, ez nem igaz, ezt nem állíthatja, hiszen időközi választást mé g nem tartottunk, erről nem is mondhatjuk azt, hogy bevált volna, ezt csak utána mondhatjuk, ha már lett volna egykét időközi választás, amelyet ilyen szabályok alapján megtartottunk volna. Azt azonban előre lehet látni – és javaslatunk erre vonatkozott – , hogy a választási részvétel egy lefelé mutató tendenciát jelez, egyre kevesebben és kevesebben vesznek részt a választásokon. Nagy meglepetés lenne, ha a következő választáson, az időközi választáson többen vennének részt, mint az általános választásokon , hiszen az időközi választásnál nem folyik országos kampány, nincsenek a kampányfélórák a televízióban, nincsenek a pártoknak fizetett hirdetései minden sajtóorgánumban, tehát szükségképpen kisebb körben tudja csak a kampány is elérni a lakosságot, mint a z általános választásokon. Ezért, mint ahogy mindenütt a világon, előre látható, ehhez nem kell különösebb éleslátás, a dolgok természetes rendje, hogy az időközi választásokon kevesebben vesznek részt, mint az általános választásokon. A kérdés az: hogyan lehet ezt a tendenciát megváltoztatni. Nyilvánvaló, hogy a választók nem úgy fognak elmenni a választásra – és sajnos ez volt a másik vonulat a vitában, a Demokrata Fórum képviselőitől Dénes Jánosig bezárólag arra hivatkoztak, hogy nem lehet leszállítani e zt a mércét, mert a választópolgárokat valahogy befolyásolni kell, valahogy nevelni kell, valahogy irányítani kell, rá kell venni őket arra – különböző megfogalmazásban hangzottak el ezek az érvek – , hogy elmenjenek és hogy meglássák, hogy milyen jó is neki k, ha van országgyűlési képviselőjük. A magam részéről úgy gondolom, hogy a választóknak nagyon jó, ha van országgyűlési képviselőjük, de kételkedem abban, hogy bármelyik választó úgy megy el választani, hogy megnézi a törvényt, hogy hány százalék a küszöb , és ha úgy látja, hogy nincs küszöb, akkor otthon marad, ha úgy látja, hogy 50% a küszöb, akkor összecsomagol és a tél ellenére elmegy szavazni, mondván, hogy a törvényben benne van az 50% és ez nélkülem nem jön ki. Így nem választ senki, aki erre
