Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÁLLAY KRISTÓF (független)
409 Éppen erről van szó, tudniillik mi azt m ondjuk, hogy ugyebár tulajdont lehet szerezni sokféleképpen: adásvétellel, ajándékozással, cserével, hatósági határozattal és így tovább; de egy módon nem lehet, amelyről Áder képviselő úr megfeledkezett: lopással és rablással nem lehet tulajdont szerezni. Ezt még a sztálinista alkotmány sem teszi lehetővé! Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőcsoportok által megjelölt sorrendben a következők kapnak először szót: a fü ggetlen képviselők sorából Kállay Kristóf; az MDF részéről Zsupos Lajos; az SZDSZ részéről Kertész Zoltán; a Független Kisgazda Párt részéről Mizsei Béla; a Magyar Szocialista Párt részéről Daróczy Zoltán; a FIDESZ részéről Szájer József; a Kereszténydemok rata Néppárt részéről Pálos Miklós. Elsőként tehát Kállay Kristófot, a független képviselők sorából illeti a szó. Felszólaló: Kállay Kristóf (független) KÁLLAY KRISTÓF (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány által benyújtott kárpótlással kapcsolatos törvénytervezettel három lényeges kérdésben tudok egyetérteni. Először is, aligha vitatható, hogy a jelenlegi tisztázatlan tulajdonviszonyok mind a hazai, mind a külföldi vállalkozókat elbizonytalanítják a privatizációbeli részvételtől, hiszen nem tudhatj ák, mikor jelentkezik egy valamikori tulajdonos vagy örököse, aki "Mindent vissza!" jelszavát harsogók szaván felbuzdulva különféle jogos és jogtalan igényeket támaszthat. Tehát amíg nem rendezzük a tulajdonviszonyokat, addig nem indulhat meg a privatizáci ó, marad az állami tulajdon hatalmas túlsúlya – azaz minden marad a régiben, semmi változás nincsen. Másodszor: nekem is az az álláspontom, hogy amennyiben teljes körű és minden károsult számára egyformán végrehajtható reprivatizáció nem lehetséges, úgy má s igazságos megoldás nincs, mint a mindenki számára azonos elven felépülő kárpótlási rendszer. Nem hiszem, hogy bővebb magyarázatot igényelne, hogy az állami tulajdonba vett, elkobzott vagy más módon a tulajdonos birtokából kikerült ingatlan és ingó vagyon tárgyak jó része ma már eredeti állapotában a tulajdonos részére vissza nem adható, és annak – amennyiben egyáltalán még azonosítható – jelenlegi állapotában az elvételkori értéke nem határozható meg. Ilyen körülmények között pedig társadalmilag teremtene igazságtalan helyzetet egy olyan megoldás, mely szerint akinek szerencséje volt, azaz az elvett ingatlan változatlan állapotban megvan, az visszakapná természetben, míg a többiek egy nem teljes értékű kárpótlásban részesülnének csupán. Harmadszor pedig hel yesnek tartom azt is, hogy a javaslat megpróbálja egyúttal földhöz juttatni azokat az embereket, akik feltehetően a mezőgazdasághoz kötődnek, várhatóan ebből kívánnak megélni egyéb lehetőség híján. Például ismerek olyan falut, ahol csak 1979ben téeszesíte ttek. Itt több száz család számára frissek a sebek, melyekre a javaslat a jelenlegi formájában gyógyír lehet. Persze kérdés, hogy csak a helyben lakók ilyenek. Hiszen az ország lakosságának igen jelentős része az elmúlt évtizedek során elhagyta korábbi lak óhelyét, elég, ha csak a szomszéd faluba költözött, a javaslat máris kizárja a kárpótlási jeggyel történő földvásárlási lehetőségből, pedig az is lehet, hogy szemben jó néhány helybenlakóval, az illető már évek óta saját területen vagy éppen bérlőként mező gazdasági termelésből tartja fenn családját. Ezért javaslom, hogy erre a körre is terjesszük ki a 14. §ban leírt termőföldvételi lehetőséget. Téved viszont, aki azt hiszi, hogyha ez a törvény megszületik, mondjuk, kéthárom héten belül, akkor ő már a tava sszal a saját földjét művelheti. Aligha! Hiszen amíg a megyei kárrendezési hivatalok felállnak, itt bejelentik az igényeket és ezeket elbírálják, hónapok telnek el. Ebből tehát legföljebb őszi vetés lehet. Hogyan lehetne ezen segíteni? Az elmúlt hetekben v álasztókörzetem majd' minden településén járva tapasztaltam, hogy az önkormányzatokban és jó néhány termelőszövetkezet vezetésében
