Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
408 javaslatnak ezt a bizonyos pontját 139 igen szavazattal 31 ellenében, 45 ta rtózkodás mellett elfogadta. Most végezetül kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a megyei illetve fővárosi földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat egészét. Most kérem szavazatukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az államtitkári szavazatokkal 148 "igen" 27 ellenében, 49 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam ál tal 1949. június 8a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása. Elsőként – kérésére – Torgyán József képviselőtársamat illeti viszonválaszként a szó két perc keretén belül. Tess ék parancsolni! Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Áder János képviselő úr, a FIDESZ képviselője február 18án a távollétemben nyilatkozott, és a kárpótlási törvénytervezet kapcsán eszközölt felszólalásom két részét is kifogásolta. Egyrészt a sztálinista alkotmánnyal kapcsolatos nyilatkozatomat támadta, amellyel kapcsolatban én tulajdonképpen először nem is akartam viszonválasz jogával élni, tekintettel arra, hogy én magam úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy igen sok kérdésben sikerrel vehetem fel a versenyt Áder képviselő úrral, de kétségkívül a sztálinista alkotmány védelmével kapcsolatban ilyen lehetőségem távolról sem áll fenn, tehát ebben a kérdésben nyilván való, hogy Áder képviselő úrhoz közelebb állhatott az, amit mondott. Én magamnak azért utalnom kell arra, hogy a sztálinista alkotmánynak azt a részét, amelyet én idéztem, hogy még a sztálinista alkotmány is védte dolgozó parasztság földhöz való jogát, nem rontja le a második mondata ennek a 7. § (1) bekezdésének, amely azt mondja, hogy biztosítja emellett az állam, illetőleg szeretné elérni azt, hogy az önkéntes társulással szövetkezetek jöjjenek létre, mert ez olyan dolog, mint hogyha kimondja egy törvény , hogy például a kisiparosoknak a beruházására ad 300 ezer forintot, és később azt mondja a jogszabály mintegy szándéknyilatkozatként, hogy ezzel ezt és ezt szeretné elősegíteni. Tehát teljesen érthetetlen, hogy Áder képviselő úr mit kifogásolt az idevonat kozó előadásomban. Ami pedig a másik kifogását illeti, nevezetesen az Alkotmánybírósággal kapcsolatos jogszabály 43. § (2) bekezdését, amellyel kapcsolatban azt mondotta Áder képviselő úr, figyelmünkbe ajá nlja, hogy olvassuk el ezt a jogszabályhelyet. Hát meg kell mondanom, nem mulasztottuk mi el ezt megtenni, már korábban sem, csak mi másként értékeljük mindazt, amire Áder képviselő úr hivatkozik. Nevezetesen ez a jogszabályhely kimondja azt, hogy – precíz legyek (felolvassa az idézetet) : "A jogszabálynak megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat:" Hát éppen erről van szó… (Elnök: Három perc, képviselő úr!) Befejezem, elnök úr!
