Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Bejelentések: Dr. Pásztor Gyula jegyző - Interpellációk: - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
250 Megismételjük a szavazást. Kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek szavazni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 120 "igen" szavazattal 62 ellenében 22 tartózkodással az államtitkári választ elfogadta. Dr. Pap János, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselője interpellálni kíván a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez "A vid éki városok és Budapest légszennyezettségének ügyében" címmel. Pap János képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Pap János (FIDESZ) – a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez – "A vidéki városok és Budapest légszennyezettségének ügy ében" címmel PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Hazánk lakosságának kétségbeejtő és romló egészségi állapota összefügg a környezet fokozódó pusztulásával, így a nagy mértékű légszennyezéssel is. Ma tízszer annyi asztmás beteget tartunk nyílván, mint 1975ben, nő és emelkedik a hörgőrákesetek száma. 1986os adatok tanúsága szerint a légszennyezés által kozott kár országos szinten 1315 milliárd forintra rúgott akkor. Ebből az összegből csak az egészségügyi kár nagysága 3,7 milliár d forintra tehető. Látható, tisztelt miniszter úr, hogy a környezetvédelmi problémákkal való nem törődésnek megvan az ára, amit az adófizető polgároknak kell megfizetniük, sokszor pénzben, de leginkább egészségükben. Mindenki számára kö zismert, hogy nemcsak Budapesten, de a vidéki városokban is a járműforgalom mellett az ipari források légszennyező hatása a legerőteljesebb. Az utóbbi hónapok nagy vívmánya, hogy a rádió és a televízió híradásai beszámolnak a budapesti légszennyezettségi a datokról, a vidéki városok szennyezettségéről nem áll módunkban tájékozódni, mivel ott mérések sem történnek. Az emberek meghallgatják ezt a híradást, és tehetetlenül indulnak munkába. Most már több mint hét hónapja, az ön hivatalba lépése óta, nem látni o lyan intézkedéseket, rendeleteket, amelyek a vidéki városok – pl. "Piszkos 12" – levegőszennyezésének mérséklését elősegítené. Persze tudom, az önkormányzati törvény értelmében a legevőszennyezés problémáival, a szabványok esetleges szigorításával az önkor mányzatok is foglalkozhatnak. Kérdésem a következő: Miért nem jelent meg a mai napig a levegős rendeletek módosítása, ami a környezetvédelmi törvény elkészültéig nagyon fontos szerepet tölthetne be. Ismerve Százhalombatta, Dorog, a borsodi régió helyzetét, s tudva azt, hogy a külföldi kormányok segélyprogramjai, valamint alacsony kamatlábú hitelei rendelkezésre állnak már hónapok óta, valamint a külföldi környezetvédelmi háttéripar levegős területen történő beruházási szándéka több alkalommal kifejezésre ju tott. Mit tett ön és minisztériuma azért, hogy a súlyosan szennyezett vidéki városok levegőszennyezési problémái, ha nem is megoldódjanak, de mérséklődjenek. Hogy lehet az, hogy Budapest levegőmonitoring- rendszerét a mai napig nem üzemelték be, amelynek f inanszírozása részben a környezetvédelmi tárcához tartozik. A monitoringrendszer kapcsán nem tartjae furcsának és megdöbbentőnek miniszter úr azt a káoszt, amelyet az elmúlt hét hónapban sem sikerült a Kormánynak felszámolnia. Nevezetesen amennyiben a sz ennyeződések – vagyis az emisszió – a gyárkéményen jönnek ki, akkor az ennek megakadályozását előirányzó rendelet, jogszabály megalkotása a környezetvédelmi tárca feladataihoz tartozik. Ha viszont a gépjárművekből áramlik ki ugyanez a szennyező, pl. nitrog énoxid, aromás aldehid, szénmonoxid, akkor a közlekedési tárca feladata. Mindennek tetejében, ha a szennyező anyagok már a légtérben vannak – imisszió – , akkor az a Népjóléti Minisztérium, illetve a KÖJÁLok illetékességi körébe tartozó probléma. A feladat ok nem megfelelő módon és nem megfelelő helyre történő telepítése következtében Budapesten a monitoringhálózat finanszírozása a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium feladata. A
