Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Bejelentések: Dr. Pásztor Gyula jegyző - Interpellációk: - PETRENKÓ JÁNOS (MSZP)
237 Köszönöm. Szalay Gábor képviselőtársunk egyetért a bizottsági jelentésben foglaltakkal. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a gazdasági bizottság jelentését a szóbeli kiegészítésekkel együtt. Kérem, sz avazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az országgyűlési bizottság jelentését 191 szavazattal egy ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta. Petrenkó János, a Magyar Szocialista Párt képviselője interpellálni kíván az ipar i és kereskedelmi miniszterhez "Az Ózdi Kohászati Üzemek privatizációja, illetve elherdálása ügyében" címmel. Petrenkó János képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Petrenkó János (MSZP) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez – "Az Ózdi Kohászati Ü zemek privatizációja, illetve elherdálása ügyében" címmel PETRENKÓ JÁNOS (MSZP) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! Indult Ózdon 1990. június 1jén egy részvénytársaság, melynek gazdái technikai fejlődést, nyugati menedzsmentet s Ózd életé ben új fejezetet és a főváros felvirágoztatását ígérték. A megoldás az elmúlt hónapokban már látszott, hiszen nem volt nehéz kiszámolni, hogy 50 millió márka tőkével ezeket az ígéreteket nehéz lesz betartani, sőt a cég működőképességét is megteremteni. Ehh ez arra lett volna szükség, hogy a működés minden terhét a megmaradó Ózdi Kohászati Üzemek örökölje, viszont minden, ami a részvénytársaság működéséhez szükséges, de nem fér bele a törzstőke 40%át képező vagyonba, azt ingyen vagy majdnem ingyen megkapja. Ezt a stratégiát legegyszerűbben a megmaradt Ózdi Kohászati Üzemek mielőbbi felszámolásával, illetve felszámoltatásával lehet megvalósítani. Ez a folyamat el is indult. Erre vonatkozóan a részvénytársaság alapszerződései fontos megállapodásokat tartalmazna k. A gyors felszámoltatás és a 45 ezer ember újabb munkanélküliségét elkerülendő 1990. június 16án a miniszter urat tájékoztattam az alapszerződések legkirívóbb eseteiről Észrevételek címszó alatt. Ebben felsorolt, kifejezetten hátrányos, az állami vagyo nra káros megalapozást némileg sikerült módosítani, s ebben a miniszter úr is aktívan részt vett. A legkirívóbb és leginkább hátrányos részekre azonban még mindig életben vannak. Néhány példát: 1. Hogyan lehet 180 millió forint nettó értékű termelőberendez ést ezer forintért megvásárolni? Például egy kohót. Elgendő hozzá az Állami Vagyonügynökség, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium bizonyos embereinek jóváhagyása, és az üzlet máris törvényes. 2. Hogyan lehet 280 millió forint értékű állami vagyonhoz olcsó n hozzájutni? Ha már nem fér bele a 20 millió márka korlátozott apportba, akkor eszközbérleti szerződést kell rá kötni, évi 18%os kamat mellett. Hogy ez kevésnek tűnik? Igen, de van rá ígéret, hogy ezeknek a fejében az Ózdi Kohászati Üzemek az első két üz leti évben nem a 40% vagyonarányos nyereséget kapja, hanem a 60%ot. De nullának a 60%a is nulla marad. Jó, ha a veszteség 60%át nem az Ózdi Kohászati Üzemeknek kell állnia. 3. Ha az előző két út még mindig nem lenne elegendő a részvénytársaság működéséh ez, van folytatás is. A vételi szerződés tartalmazza, hogyha a leértékelt 780 millió forintnyi apport és az ugyancsak 780 millió forintnyi kedvezményes eszközhitel nem lenne elégséges a működéshez, akkor az Ózdi Kohászati Üzemek mindazt, ami a működéshez s zükséges, térítésmentesen biztosítja a részvénytársaság részére. Szükségességének indoklása egy igazi jogászi gyöngyszem. Tudniillik a német fél azt igényelte, hogy a pontos felsorolhatatlanságra tekintettel legyen a részvénytársaság számára biztonsági kis kapu, és ingyenes használatba kapja meg azokat a vagyontárgyakat is, amelyek nincsenek felsorolva, de a gyártáshoz, illetve a működéshez elengedhetetlenül szükségesek. Ha ez a vélemény körülbelül 500 millió forint értékű készletet és körülbelül 200 millió forint értékű beruházási eszközt takar, akkor azt kell mondanom, hogy ez a kiskapu egy kicsit nagyra sikerült. Ugyancsak az állami vagyonnal való garázdaságra utal az a jogászi megállapítás az előbbivel kapcsolatban, hogy a partnerséget a németekkel ilyen pitiáner vitákkal nem szabad veszélyeztetni.
