Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A külügyi és a honvédelmi bizottság együttes jelentése a jugoszláviai fegyvereladásokról - ELNÖK (Szabad György): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (FIDESZ)
204 hogy engedélyezésük során eljárási mulasztás történt – így szól a szöveg – , ez részigazság, igen, történt eljárási mulasztás, azonban nemcsak eljárási mulasztás történt, hanem politikai balfogás is, s erről a szöveg nem szól. Másodsorban az t írja a szöveg: "Az ügy nyilvánosságra kerülése után annak kezelésében hibák fordultak elő." Ez így van, csak azt gondolom, hogy a közvélemény tudatos félrevezetése nem nevezhető egyszerűen hibának. Harmadrészt a szövegben van egy záró bekezdés, amely az ügyet lezártnak tekinti. Ezért azt nem tudom semmilyen körülmények között elfogadni, hiszen a február 6i ülés óta új fejlemények merültek fel, új fejlemények kerültek elő. A hétfői zárt ülésen ezekre a kérdésekre rákérdeztünk, és nem kaptunk semmiféle meg nyugtató választ. Mindaddig, amíg ezekre a kérdésekre nem kap választ a magyar közvélemény, addig nem tekinthető az ügy lezártnak. Erről a három kérdésről szeretnék beszélni. Az első: az eljárási mulasztás. A haditechnikai eszközök kiviteléről és behozatal áról szóló 99/1990. számú kormányrendelet 4. és 6. §ának megsértéséről van szó. Ez az eljárási hiba, nevezetesen, hogy az 5 államtitkár közül csak hárman írták alá az engedélyeztetést, illetve hárman értettek ebben egyet akkor, amikor egyet kellett volna érteni, és nem látta sem a külügyminisztériumi államtitkár, sem a belügyminisztériumi államtitkár – itt történt a rendelet megsértése. Ez valóban egy eljárási hiba, azonban úgy gondolom, hogy ennek az eljárási hibának az elkövetése hozta magával azt, amit én az előbb politikai balfogásnak neveztem. Ugyanis ez a bizonyos rendelet tartalmaz egy olyan paragrafust – 2. § (2) bekezdése – , amelyet talán már ismernek, de mégis fel fogok most olvasni, hiszen meg kell világítanunk egykét tényt. A paragrafus így szó l: "Nem lehet engedélyt adni fegyverek eladására olyan térségben sem, ahol fegyveres konfliktus bekövetkezése várható, válságövezetek." (Zaj. – Borz Miklós közbeszólása: Októberben nem volt válságövezet! – Közbeszólások: Úgy van, október.) Köszönöm a megje gyzést, Uraim, ezt csak Önök állítják, Jeszenszky Géza is ezt állította 1991. február 2án a televízióban, amikor azt mondta, hogy Jugoszláviában októberben egyébként még nem volt semmiféle súlyosnak mondható belső helyzet. Én vettem magamnak a fáradságot – minthogy, gondolom, a Külügyminisztérium államtitkára is vette volna magának a fáradságot, ha jelen van az ülésen – , és utánanéztem, hogy mi volt a helyzet októberben Jugoszláviában. Ha megengedik, idézek az októberben megjelenő lapokból. (Zaj.) Szeptemb er 27én a következőt lehet olvasni. (Közbeszólás: Miben?) .a Népszabadságban, Uraim! (Közbeszólások: Ja, köszönöm. Derültség a jobb oldalon.) MTIjelentés. (Derültség az ellenzék soraiban.) ". kellemetlenségnek voltak kitéve Knin, Obrovac, Benkovac község ek területén, ahol a közelmúltban a horvátországi demokratikus hatalom ellen irányuló zavargások voltak." Ugye, tudjuk, hogy Knin, Obrovac és Benkovac szerb lakta területek. Szeptemberben zavargások voltak ezen a területen. Az egybeesik azzal az időponttal – szeptember hónap – , amikor a helyettes külügyi államtitkár megkapta a felkérést a horvát kollégáktól a fegyvervásárlásra. Szeptemberről van szó. Október 3a, szerda, MTIjelentés, Népszabadság: "Rendkívüli ülést kezdett kedden a jugoszláv államelnökség: a nyolctagú vezetőtestület megvitatja a hétvégi horvátországi nemzetiségi összecsapások nyomán kialakult helyzetet. Megszakítva New Yorki hivatalos látogatását, a válságülésre hazautazott Boriszlav Jovic jugoszláv államfő. . Ugyanakkor továbbra is feszül t a helyzet Horvátországban, ahol a szerbek keddre virradóra ismételten eltorlaszolták a főutakat." Megjegyzem: október 3a, a fegyvereladás október 7én történt. Október 4., csütörtök: "A jugoszláv államelnökség testületének válságülésén felszólította a z ágrábi vezetést, hogy vonja ki a szerb kisebbség által lakott területekről a rohamrendőröket. Engedjék szabadon a fegyverelkobzási akció során jogtalanul őrizetbe vetteket, és teremtsék meg a feltételeket a szerb szélsőségesek által zsákmányolt fegyverek b eszolgáltatására. A horvátországi szerbeket viszont a fegyveres járőrség feloszlatására és az útakadályok felszámolására hívták fel." stb. – Tudnék még idézni a lapokból.
