Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárás keretében történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GAÁL GYULA IMRE (SZDSZ):
2018 bizonnyal sokunkban él e törvényjavaslattal kapcsolatban. S e fenntartás mélyén az a kérdés húzódik meg, hogy vajon azok a települések kapnake ebben az esetben támogatást, amelyek leginkább rászorulnak. Az elmúlt évtizedek településfejlesztési politiká ja – vagy amit annak neveztek – , kialakított egy hierarchizált rendszert, amelyben minden település joggal mondhatja el, hogy a rangsorban felette állók velük szemben hátrányos és méltányos előnyöket élveznek. De azt hiszem, azt el kell ismernünk, hogy a l egtöbb hátrány és esetenként visszafordíthatatlan kedvezőtlen folyamat a rangsor végén álló, szerepkör nélküli társközségeket érte. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati törvény, az idei költségvetés ebben a kérdésben sokat lépett előre, hiszen a céltámogatá si rendszer nem különbözteti meg a településtípusokat, a legkisebb falu is kap 2 millió forintot, ami számukra esetenként igen nagy pénz. Az is igaz, hogy a céltámogatások nagy része hátrányos helyzetű térségekbe irányul, és az a furcsa helyzet állt elő je lenleg Magyarországon, hogy paradox módon a legszegényebb falvak nevezhetők pillanatnyilag a leggazdagabbnak. De látszólagos gazdagság ez, az a tény áll mögötte, hogy ezeknek a településeknek intézményhálózatuk nincs. És ezek után nem jelenthetjük ki elége detten, hogy intézmények nem lévén, természetesen nincsenek olyan gondjaik sem, amelyek az intézmények működésével kapcsolatban pénzügyileg felmerülnek. Mégis, miközben ez az igazság egyik oldala, az igazság tehát részben azt is tartalmazza, hogy ebben a n évsorban, ami előttünk áll, ezek a települések nem nagyon szerepelnek. Van az igazságnak egy másik oldala is, az, hogy múltbéli igazságtalanságokat olyan módon jóvátenni nem lehet, hogy most akkor településeket működésképtelenségre kárhoztatunk. Azok a tel epülések, amelyek múltbéli helyzetük vagy támogatóik révén bizonyos intézményeket megszereztek, és amely intézmények szerepköre most változik, azoknak ezeket az intézményeket továbbra is működtetni kell, de biztos, hogy figyelmeztetni kell ezen önkormányza tokat arra, hogy hosszabb távon ez a megoldás nem megy, a megváltozott szerepkörnek meg kell találni a megváltozott feladatokat, és a végső megoldás az lehet, ha a bevételekhez igazítjuk a kiadásokat. Ez a magyarázata annak, hogy ezen fenntartások ellenére is ezt a törvényjavaslatot támogatjuk. A költségvetési bizottság által támogatóan beterjesztett módosító indítványokat elfogadjuk, egy kivételével, ez pedig a Budapestre vonatkozó 1 milliárd forintos összeg 60%kal történő csökkentésére beadott javaslat. Hogy ezt miért nem támogatjuk, annak röviden elmondtam indokait. Kérem tehát önöktől, hogy ilyen feltételekkel szíveskedjenek megszavazni a törvényjavaslatot. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Gaál Gyula képviselőnek, aki az SZDSZ ké pviselőcsoport nevében szólal fel. Kérem! Felszólaló: Gaál Gyula Imre az SZDSZ képviselőcsoportja nevében GAÁL GYULA IMRE (SZDSZ) : Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Úgy tűnik, igazolódni látszik Szabó Tamás államtitkár úr azon reménye, hogy hasonlóan a számvit eli törvényhez, itt is viszonylag gyorsan és konszenzussal tudunk döntést hozni az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat kapcsán. Én is eredetileg két egymáshoz szorosan kapcsolódó ké rdéskörről kívántam szólni. Az egyik az, hogy mit is jelent a jelen törvény értelmezésében a hátrányos pénzügyi helyzet, a második pedig az, hogy miért elfogadhatatlan számunkra az a módosító indítvány, amely a főváros kiegészítő támogatását akarja a 40%á ra csökkenteni. Előttem szóló képviselőtársaim jelentősen megkönnyítették a dolgomat, hogy az itteni érvelések kapcsán időt spóroljak meg számunkra.
