Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárás keretében történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH BÉLA (MDF):
2016 felosztásra. További nehézséget jelentett a támogatások odaítélésénél az, hogy az önkormányzatok jelentős részének nem volt elfogadott költségvetése a pályázat bead ásának határidejéig. Így meglehetősen adat- és információhiányos pályázatok felett kellett véleményt alkotni. További nehézséget jelentett az, hogy nincs tisztázva, mit takar az önhibáján kívül hátrányos helyzet fogalom. Mindezekre figyelemmel teljes egész ében nem volt osztható a betervezett összeg. Erre nagyobb biztonsággal az első félévi költségvetési teljesítés után kerülhet sor. A jövőre nézve, mivel nincs egzakt módszer a támogatások elosztásához, az ilyenfajta támogatási rendszert vagy meg kell szünte tni, vagy pontos feltételrendszert kell előírni már a költségvetési törvényben. Az előkészítő munka részeként az önkormányzatokról szóló törvény 102. § (2) bekezdésének megfelelően a Pénzügyminisztérium előzetes véleményezésre megküldte a kormányelőterjesz tést az önkormányzatok országos szövetségeinek. A 15 érdekképviseleti szerv közül 5 közölte írásban álláspontját. Általános vélemény volt, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt az önkormányzatok személyi feltétei, szakértelme nagy szerepet játszott a k érelmek összeállításában és benyújtásában. A szövetségesek többsége hátrányosnak ítéli a kis települések helyzetét, és a tartalék felosztásánál számukra elsőbbséget kértek. Mindezek figyelembevételével a benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatban bizot tságunk a következő véleményt alakította ki: egyetértésben a Pénzügyminisztériummal, két módosító javaslatot támogat: Hodosán Róza és Vargáné Piros Ildikó képviselőnők módosító javaslatairól van szó. Megjegyzem, mindkettő formai korrekcióra irányul. A törv ényjavaslattól és a PM álláspontjától eltérően egy módosító javaslatot 9 "igen", 5 "nem" és 3 tartózkodó szavazattal támogat a bizottság. Ez a 2364es számon Sápi József és Komor Sándor képviselők által benyújtott módosító javaslat. Ennek lényege, hogy a t örvényjavaslatban előirányzott, most felosztandó 2,6 milliárd forintot kettőmilliárd forintra csökkentse úgy, hogy a fővárosnak javasolt egymilliárd forint négyszázmillióra változzon. A módosító javaslat értelmében a fővárosnak most meg nem adott hatszázmi llió forint a még fel nem osztott alapot növelné, amelyre ez év szeptemberében újabb pályázat lesz kiírva az önkormányzatok részére a törvényjavaslat indoklási részének megfelelően. A módosító javaslat közelítené a fővárosi és a vidéki önkormányzatok esély egyenlőségét, miközben a fővárosi önkormányzat is részesülne a létszámarányosan rá jutó hányadból. Tudniillik a kettőmilliárd egyötöd részét, a négyszázmillió forintot megkapja. A bizottság többségi véleménye szerint ez az összeg az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok finanszírozására használható, tehát nem lehet különbséget tenni egyetlen önkormányzat javára, illetve rovására sem. Mindezek figyelembevételével bizottságunk tisztelettel ajánlja elfogadásra a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Gyér taps jobbról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság jelezte, hogy ülésén kisebbségi vélemény alakult ki, amelynek ismertetésére megadom a szót Horváth Béla képviselő úrnak. Felszólaló: Horváth Béla, a költségvetési adó- és p énzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója HORVÁTH BÉLA (MDF) : Tisztelt Ház! Mint kormánypárti képviselő, a főváros érdekében szeretnék néhány szót szólni, különös tekintettel képviselőtársaim, Sápi József és Komor Sándor módosító indítványára. R öviden nézzük meg, hogyan és mikor jutott a főváros abba a helyzetbe, hogy önhibáján kívüli településként kell most támogatáskérelmet benyújtania. 1989ben, mint tudjuk, népességarányos volt a személyi jövedelemadó szétosztása. 1990ben új pénzügyi rendsze r került kialakításra, amikor az állandó lakóhely szerinti szétosztás valósult meg. Ez azt jelentette, hogy 1990ben a személyi jövedelemadóbevétel a fővárosban száz százalékig itt maradt. Ugyanakkor ezt a többletet, ami nem
