Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárás keretében történő tárgyalása - SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SÁPI JÓZSEF, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
2015 SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Másodszor köszönöm meg az Országgyűlésnek, hogy megenged egy törvényt a Pénzügyminisztériumtól rendkívü li eljárásban és sürgősséggel… – és lehet, hogy most is megvan az esélye, hogy olyan eredmény szülessen, mint a múltkor, a számviteli törvénynél. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében a M agyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetéséről szóló törvény 1. §ának (5) bekezdésében 5 milliárd kiegészítő támogatást állapított meg. E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremt éséhez egyszeri támogatásról is döntött az Országgyűlés. Így a 2248as számú törvényjavaslatban szereplő, felosztható kiegészítő támogatás összege 4,5 milliárd forint. A Kormánynak a költségvetési törvény szerint most a keret 75%ának önkormányzatok között i felosztására kellett javaslatot tennie. A kiegészítő támogatás célja a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésének biztosítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy meglévő intézmények működtetésének ellátásáról van szó. Ez a keret, cél ját tekintve, nem szolgál az elmúlt évtized infrastrukturális elmaradottságának helyi kezelésére, ezért e szigorú követelményt figyelembe véve, a benyújtott 430 kérelemből a Kormány 185öt terjesztett az Országgyűlés elé részükre kiegészítő támogatást java solva. A fővárosi önkormányzat kérelmének elbírálása során az általános elvektől el kellett térnie a Kormánynak. A költségvetési törvény 1. §ának (10) bekezdése szerint a fővárosi közgyűlés gondoskodik a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a kieg észítő támogatás megosztásáról is. Ezzel ellentétesen a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok különkülön nyújtották be támogatási igényüket. Mivel a kerületi önkormányzatoknak jóváhagyott költségvetése a kérelmek benyújtásakor nem volt, és a külön elbírálás ellentétes lett volna a költségvetési törvénnyel, a főváros Kormány által is elismert és számszakilag is levezetett működési hiányát tekintetbe véve – ami meghaladja a 2 milliárd forintot – 1 milliárd forint támogatást javasolt a főváros eg észére. A javaslat összhangban áll a vidéki önkormányzatok részére tett javaslattal is, mert a támogatási keret felére tesz javaslatot a Kormány, így a fővárosi összeg sem haladja meg az 50%ot. Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat indoklásában s zereplő népességarányos hányad is egymilliárd forintot jelent. Erre a kompromisszumos megoldásra a főváros működőképességének fenntartása érdekében szükség volt – így ítélte meg a Kormány. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönö m. (Gyér taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sápi Józsefnek, a törvényjavaslat tárgyalására kijelölt költségvetési bizottság előadójának. Kérem. Felszólaló: Sápi József, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója SÁPI JÓZSEF, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság kivételes és sürgős eljárással megtárgyalta a 2248as számon benyújtott, az önhibájukon kívül hátrány os helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Mint az államtitkár úr ismertetőjéből már tudhatjuk, valamint a törvényjavaslatban is olvashattuk, a 91. évi költségvetési törvény ötmilliárd forintot különített el erre a célra, elérve azt, hogy a rendelkezésre álló összeg 75%át az első félévben ki kell osztani, a pályázati feltételeknek megfelelő önkormányzatok részére. A Pénzügyminsztérium igyekezett körültekintően eljárni, kiküszöbölni a költségvetési törvény és az önkormányzati törvény hiányosságait. Ugyanis egyik sem tartalmaz megfelelő szempontot a
