Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
1997 Utolsó kérdésem: a beterjesztendő felsőokt atási törvényjavaslat, melynek koncepciója már kezünkben van, az e rendeletben megfogalmazott feltételeket fogjae megszabni a nem állami felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozóan? Kérem a miniszter úr válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Vö rös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra a Kormány nevében dr. Andrásfalvy Bertalan miniszter úr válaszol. Dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter válasza ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársam! Az előző Parlament utolsó napjaiban módosította az 1985ös oktatási törvényt, ezzel lehetővé tette a nem állami szervek, alapítványok, illetve magánszemélyek számára is a felsőoktatási intézmény alapítását és működtetését. A mó dosított törvény kiköti azonban, hogy ehhez egyetem esetén az Országgyűlés, főiskola esetén pedig a Kormány hozzájárulása szükséges. Egyúttal azt is előírta a Kormány számára, hogy a létesítés feltételeiről rendeletet hozzon. E kötelezettségének tett elege t a Kormány a 36/1990. számú rendeletével. Egy rossz törvényt toldozgatnifoldozgatni nem érdemes, mert minden változtatás újabb ellentmondásokat hozhat. Ezért határozta el minisztériumunk, hogy új felsőoktatási törvényt kezdeményez. Az említett 36/1990es kormányrendelet nem térhetett el a régi törvény – tehát a módosított 85ös oktatási törvény – kereteitől, s az Alkotmány akkori szövegétől, mely kimondta az oktatás ingyenességét. A rendeletben megfogalmazott kritériumok egyébként a nemzetközi normáknak f eleltek meg, így az UNESCO, illetve az európai rektorkonferencia ajánlásait vettük figyelembe. Nem csupán azt határozzák meg, hogy az oktatók hány százaléka rendelkezzen valamilyen tudományos fokozattal, hány százalékuk legyen az egyetem főállású dolgozój a, hanem előírják azt is, hogy több tudományterületen és több szakon legyen képes alapképzésre, továbbképzésre, továbbá tudományos kutatómunka folytatására is. A létesítőnek biztosítania kell az intézmény képzési céljának megfelelő épületet, egyéb tárgyi f eltételeket, feladatainak ellátásához egy naptári évre szükséges pénzügyi fedezetét, továbbá a teljes képzési időre vonatkozó pénzügyi garanciákat. Ezeknek a feltételeknek mind ez ideig sem a Miskolci Bölcsészegyesület, se más alapítvány és magánegyetem, i lletőleg főiskolát kezdeményező csoport nem tett eleget. Tudom, hogy jó néhány állami egyetemünk és főiskolánk sem felelne meg ezeknek a feltételeknek, de ez nem ok arra, hogy egy új egyetem létesítésénél ne ragaszkodjunk a meglévő törvények és az azokra é pülő rendeletek előírásaihoz. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának a tervezete elkészült. Megvitatta és alapjaiban elfogadta a rektori konferencia, a főigazgatói konferencia, a felsőoktatásban érdekelt szakszervezetek, valamint a hallgatói önkormányz atok képviselőtestülete is. Pozitívan nyilatkoztak róla a világbank és a Phaere program illetékes vezetői is. A tervezet szövege megjelent a Magyar Felsőoktatás című folyóiratnak az első számában. Ebben tulajdonképpen válasz is van erre az interpellációr a. A 19. oldalon megtalálható, miként ismertethetjük majd el a nem állami felsőoktatási intézményeket. A törvény végrehajtásának garanciarendszerét is megtalálhatják a felsőoktatás finanszírozási reformjáról, a modernizációról és hálózatfejlesztésről, vala mint a tudományos minősítés új rendszeréről szóló tervezetekben. Ami pedig a Miskolci Bölcsész Alapítvány intézményét illeti, véleményünk szerint két választásunk van. Vagy megmérettetik magukat egy hazai és nemzetközi szakértőkből álló bizottsággal, s ann ak várhatóan pozitív válasza alapján csatlakoznak a miskolci egyetemhez, mely a
