Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ):
1998 bölcsészkar alapítására kezdeményező lépéseket tett, s így a jogi, közgazdasági és műszaki kar mellett önálló bölcsészkarként fognak működni állami támogatással. A másik megold ás: megvárják a remélhetőleg december 31ig benyújtandó felsőoktatási törvény elfogadását, s akkor alapítványi intézményként saját maguk gondoskodnak működési feltételeikről, nevezhetik magukat úgy, ahogy akarják, de a bizonyítványaik s diplomáik állami el ismeréséről a majdan felállítandó akkreditációs bizottság fog dönteni. A lényeg az, hogy nem lesznek ilyen megkötések, akármilyen egyetem alakítható, de az onnan kibocsátott oklevelet szerzőknek a tudását egy független, az egyetemek által összeállított akk reditációs bizottság bírálja, és ítéli meg, hogy az oklevelet a többi állami egyetem elfogadjae vagy sem. Kérem válaszom elfogadását. (Taps jobbról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. Megkérdezem az interpelláló képviselőtársamat, eg yetérte a válasszal. BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr, Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A miniszter úr válasza rejti az én válaszomat is ugyanúgy, ahogy ő is hivatkozott erre. Nem tudom elfogadni a választ. Azért nem, mert ő maga mondta, hog y a Magyar Felsőoktatás című lapban is megjelent felsőoktatási törvénykoncepció egy teljesen más szellemű, teljesen más elképzelést tartalmaz az egyetemek alapítására vonatkozóan. Ennyiben egyetértünk a miniszter úrral. Nagyon szeretném, ha ez a felsőoktat ási törvény minél hamarabb meglenne más, hasonló jellegű törvényekkel együtt. Ugyanakkor viszont teljesen fölöslegesnek találom azt, hogy jelenleg egy olyan korlátozó, centralizált rendelkezés maradjon érvényben, amelyik megakadályozza ezeknek az egyetemek nek az elindulását és alapítását. Mint ahogyan az ön által is hivatkozott koncepció tartalmazza, nem az alapítást, hanem az elismerést kell valamilyen módon szabályozni. Hadd tegyek hozzá még valamit, hogy miért nem tudom elfogadni az ön válaszát, miért ké rem azt, hogy ezt a rendelkezést vagy vonja vissza a Kormány, vagy pedig a lehetőség szerint adja ki az oktatási és tudományos albizottságnak, hogy dolgozzon rajta. Ennek a rendeletnek ugyanis van egy rövid története, és ez a történet valamikor még a Német hkabinet környékén kezdődik 617es számon, az akkor még Művelődési Minisztérium beterjesztette ezt a tervezetet, amely szóról szóra megegyezik, vagy nagyon kis eltérésekkel egyezik meg azzal a rendelettel, amit aztán ez a Kormány hozott meg. Előtte még ez a Kormány is úgy gondolta, hogy kikéri egyesek véleményét erről a rendeletről. 751/90es számon olvasható volt különböző minisztériumokban. A következő reakciók érkeztek erre a tervezetre: A Belügyminisztérium válaszából hadd idézzek: az elő terjesztés bevezetőjében utal arra, hogy a nem állami felsőoktatási intézmények létesítésénél csak olyan feltételek szabályozhatók, amelyek a gyakorlatban a már működő állami egyetemek és főiskolák vonatkozásában is érvényesülnek. E törekvés támogatása mel lett fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jogszabálytervezet ettől eltérően olyan feltételeket is megállapít, amelyek mellett a jelenleg funkcionáló állami intézmények nagy része nem működhetne. A Népjóléti Minisztérium véleményéből: Az itt megkívánt fe ltételek nem a létesítéshez, hanem a működés megkezdéséhez szükségesek. A jelenleg működő állami egyetemek között is van egy tudományterületen működő. Hogyan lehet megkívánni, hogy egyetemi, főiskolai oktatók feladják állásaikat és munkaviszonyba lépjenek egy nem is létező intézménnyel, amelynek létrejötte bizonytalan. (Az elnök a poharát ütögetve az idő múlását jelzi.)
