Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - HACK PÉTER, DR. az ügyrendi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója:
1990 állandó gyakorlata szerint megengedet t, sőt szokásos az interpellált személy helyettesítése. A minisztereket például a politikai államtitkár, a legfőbb ügyészt annak helyettese, a miniszterelnököt pedig az általa kijelölt miniszter szokta helyettesíteni. A miniszterelnök által az ügyrendi biz ottság elnökéhez május 28án intézett levelében foglalt tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a miniszterelnökhöz intézett interpellációk esetén az interpellációk előkészítésének és megválaszolásának körében az alábbi gyakorlat alakult ki. Egyszer: a m iniszterelnökhöz érkező interpellációt a téma szerint feladatkörrel rendelkező miniszter válaszolja meg. A második eset: a miniszterelnökhöz érkező interpellációt maga a miniszterelnök válaszolja meg. A harmadik eset pedig az, amikor a miniszterelnökhöz ér kező interpellációra a válasz elmondásával a miniszterelnök a minisztert bízza meg, de a válasz tervezetét a miniszterelnök előzetesen jóváhagyja. Az Alkotmány 33. §a (2) bekezdése szerint a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesítheti. M indezek alapján megállapítható, hogy az Országgyűlés által kialakított gyakorlat összhangban áll az Alkotmánnyal, és nem ellenkezik a Házszabállyal. Ennek alapján az ügyrendi bizottság az alábbi állásfoglalást hozta. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének H ázszabályai nem tartalmaznak kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az interpellálltnak személyesen kellene válaszolnia az interpellációra. A kialakult gyakorlat szerint a miniszterelnökhöz intézett interpellációra vagy a miniszterelnök személyesen , vagy az általa kijelölt miniszter adja meg a választ. Ez a gyakorlat összhangban van az Alkotmány 33. § (2) bekezdésében foglaltakkal, amelynek értelmében a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. A bizottság ülésén ellenzéki oldalról felmerült az az aggály, hogy ez az országgyűlési gyakorlat ellentétben állna a képviselőket az Alkotmány alapján megillető interpellációs jog gyakorlásával, annak korlátozását jelentené. Mivel ebben a kérdésben kisebbségi vélemény fogalmazódik meg az előz etes tájékoztatás szerint, kérem a tisztelt Házat, hogy engedje meg, hogy egészen röviden kitérjek erre a kérdésre. Az interpelláció célja az interpellált személy közfeladata teljesítésének ellenőrzése, nem pedig az interpellált személy közszereplésének bi ztosítása, és végképp nem az interpelláció ürügyén folytatott személyeskedés. Az Alkotmány 27. §a értelmében ugyanis a képviselő interpellációval többek között a miniszterelnökhöz annak feladatkörébe tartozó kérdésekben fordulhat. Az interpelláció tehát c sak közvetve irányul az interpellált személyre, elsősorban ugyanis az általa ellátott közfeladat teljesítésének ellenőrzésére vonatkozik. Az interpellált személyének helyettesítésére vonatkozó országgyűlési gyakorlat tehát nem sérti a képviselők Alkotmányb an biztosított interpellációs jogát sem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A bizottsági ülésen kisebbségi álláspont alakult ki, felkérem ezért dr. Hack Péter képviselőtársunkat, ismertesse a bizottság kisebbségi á llásfoglalását. Felszólaló: Dr. Hack Péter, a bizottság kisebbségi véleményének előadója HACK PÉTER, DR. az ügyrendi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság előttünk levő hatá rozata burkolt formában egy nagyon fontos döntést mondatna ki a magyar Országgyűléssel. Ez a döntés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésében a Magyar Köztársaság Kormányának vezetőjét, a miniszterelnököt nem lehet interpelláln i, csak akkor, amikor ő kívánja, amikor ő ezzel egyetért.
