Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HÁMORI CSABA (MSZP):
1982 mindenesetre azt tapasztaljuk, hogy a vita a koalíciós és az ellenzéki pártok között már nem a hatalommegosztás elvont vitája, hanem a hatalom gyakorlás konkrét kérdései körül folyik. Ebből a vitából kitűnik, hogy a koalíciós pártok újraértelmezték, megváltoztatták korábbi elgondolásukat. Boross miniszter úr egyenesen fogalmazott. Azt mondta expozéjában, hogy már az önkormányzatok csak olyan vagy ontárgyakat kapjanak meg, amelyek működésükhöz, valamint intézményeik és közszolgáltatást végző vállalataik ellátásához szükségesek. Hasonlóan fogalmazott tisztelt képviselőtársunk, dr. Sóvágó László, az MDF vezérszónoka is, aki utalva a helyi önkormányzat okról szóló törvény indoklására úgy fogalmazott: az önkormányzati tulajdon fő rendeltetése, hogy a közszolgáltatások egy részét biztosítsa. Sóvágó László is küszködött ugyanakkor azzal az ellentmondással, hogy az önkormányzatokról szóló törvény lehetővé te tte az önkormányzatok vállalkozásait, de mivel tudjuk, nincs mivel, mert nem jut vállalkozói vagyonhoz az önkormányzat, ezért az ellentmondást Sóvágó László képviselőtársunk úgy oldja föl, hogy ezzel mint általános elvvel egyet lehet érteni – mármint az ön kormányzati, vállalkozásra alkalmas vagyonnal. Hasznos Miklós, Kereszténydemokrata képviselőtársunk szerintem találóan fogalmazott. Azt mondta, hogy az önkormányzati tulajdon egy sajátos tulajdonforma, amely az alkotmánymódosítások során került be mint új tulajdoni forma, és ez olyan széles körű önkormányzati tulajdon, amilyen még sehol nem fordult el a világon. Másrészt az európai önkormányzatok a privát szférából indultak, nem az állami tulajdon lebontása útján jutottak tulajdonhoz, ezért ott ilyen mérték ű önkormányzati tulajdon nincs. Hasznos Miklós véleményével egyetértve megoldási lehetőséget kellene keresni a koalíciós pártok és az ellenzéki pártok eddigi álláspontjának közelítésére. A feladat ugyanis az, hogy egy ki nem próbált, egy történelmileg új h elyzetre találjunk nem átvett, nem adaptációs, hanem saját választ, olyan választ, amely stratégiailag összhangban van az európai önkormányzati törekvésekkel. Ez pedig a politika decentralizálása, a helyi önkormányzatok autonómiájának kiteljesítése – mert a helyi és regionális autonómia a modern demokrácia alapja. Ez az az út, amelyen az önkormányzati hagyományokkal rendelkező, fejlett nyugati országok járni akarnak. A megoldást természetesen saját feltételeikből eredeztetik, így például a nem kontrollált, általános célú támogatások, illetve források arányának növelésével saját bevételeiken belül. Erről szólt Józsa Fábián, tisztelt képviselőtársunk is. Ez az általános célú támogatás, amely az Európa Tanács országainál elfogadott, azt jelenti, olyan támogatás t kapnak a költségvetésből, amelyet úgy használhatnak fel, mintha saját adóbevételük lenne, vagyis nincs kötve különleges kritériumokhoz, fejkvótához és a többi. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon ennek az általános célú támogatásnak a növelését a költségv etés sem az idén, sem jövőre, sem azután nem fogja tudni olyan arányban biztosítani, mint amilyen arányban ez – a Józsa Fábián által elmondott példákból következően – szükséges lenne. Éppen ezért az önkormányzati vagyon mostani elosztásánál vagy leosztásán ál kívánnánk a javasoltnál lényegesen nagyobb arányt. A törvényjavaslat tudniillik lényegében elveszi a vállalkozói funkcióhoz alkalmas vagyoni alapot, csak olyan vagyont kíván átadni az önkormányzatoknak, ami a közszolgáltatásokhoz és a helyhatósági funkc iók betöltésére alkalmas. Lényegében tehát csak célvagyont ad át. Úgy gondoljuk, hogy a mai magyarországi viszonyok között e vagyon nélkül az önkormányzatok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Az éves költségvetésnek, a parlamenti erőviszonyoknak, végső so ron a mindenkori kormányoknak lesznek kiszolgáltatva. Ez pedig ellentétes mindazokkal az alapelvekkel, amelyeket a parlamenti pártok korábban kifejtettek. Az önállósághoz gazdasági alapra, ezen belül saját vagyonra és tulajdonra van szükség. Csak így képze lhető el központi hatalom mellett önálló helyi hatalom. A törvénytervezetben kimutatható az a kormányzati szándék, hogy a gazdasági alap és a vagyon szűkítésével az önkormányzatok feletti hatalmát gazdasági eszközökkel is gyakorolni kívánja a kormányzat. M ivel ez a törvény hosszú távra határozná meg az önkormányzatok lehetőségeit, ezért nagyon kétséges, kockázatos és rövid távú politikának tartjuk, ha pillanatnyi országgyűlési
