Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HÁMORI CSABA (MSZP):
1983 erőviszonyok alapján úgy döntünk, hogy az önkormányzatok igényeit ilyen messzemen ően nem elégítjük ki. Tisztelt Ház! E törvényjavaslat megértését nehezíti a javaslat rendkívül bonyolult fogalmazása. Úgy tűnik, hogy a törvényelőkészítő apparátus, nyilván iránymutató instrukcióknak megfelelve, igyekezett kihasználni a kormányzati törekv ések érvényre juttatása céljából az önkormányzati törvény szabályozási hiányosságait, hézagait. Elsősorban a 107. §ra lehet itt utalni. Igénybe vettek olyan eszközöket is, mint a fő szabályok alóli kivételek felsorakoztatása. Ezt a célt szolgálják a defin íciós tisztázatlanságok is, így mint az intézmény, közüzem, középület, belterületi föld, valamint az új belterületi beépítetlen föld kategóriája. Az általános vitában arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál a tulajdonformá k egyenjogúságát és egyenlő védelmének alkotmányos elvét szem előtt tartva mérlegelje az önkormányzatoknak átadandó vagyont. Ez azt is jelenti, hogy az önkormányzati tulajdon, amely egyébként történelmi hagyományainkon alapuló tradicionális köztulajdon min t a közösségi tulajdon egyik formája, nem különböztethető meg hátrányosan az állami vagyon elosztása során. A törvényjavaslat több pontja ellentétes az önkormányzati törvénnyel. Ezek a rendelkezések az önkormányzati törvényben kijelölt vagyoni kört szűkíti k, illetve olyan vagyonok átadásáról rendelkeznek, amelyek 1990. szeptember 3tól az önkormányzatok tulajdonában vannak. Ilyen szakaszok: a tanácsi intézmények vagyonáról szóló 2. §; az ezer négyzetméter fölötti irodaépületek a fővárosban és a megyei jogú városokban: a 3. §; a földdel, a belterületi földdel foglalkozó 10. és 11. §; a közműveket érintő 12. és 15.§; a volt egyházi ingatlanok helyzetének rendezései korlátozását célzó 47. §; világkiállítással érintett önkormányzati vagyont elvenni kívánó 48. §; a szovjet csapatok használatában volt ingatlanokról szóló 50. §. A felsoroltak közül néhány témáról külön is szólnék. A törvényjavaslat 2. §ához az általános vitában csak annyi megjegyzést kívánok tenni, hogy az is ellentétes az önkormányzati törvénnyel, a 107. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglaltakkal. Kétségtelen, hogy itt, ennek értelmezésében bizonytalanságot okoz az intézmény fogalmának tisztázatlansága, az ezzel történő játék. A 3. §ban egyértelmű az a szándék, hogy erőteljesen korlátozzák az önkormányzatoknak átadandó vagyoni kört. Az ezer négyzetméter feletti irodaépületekről van itt szó. A szabályozás a vagyonátadó bizottságok szerepét is formálissá teszi, hiszen az állami igények kielégítése után még fennmaradó vagyon elosztását végezhetnék csak el. A 11. §nál ugyancsak nyílt, világos kormányzati szándékról beszélhetünk. Itt nem lehet átértelmezni a szöveget, olyan jogi pontatlanságok sincsenek, mint az állami bérlakásoknál vagy a középületeknél. Itt nyilvánvaló jogi csúsztatás tapasztalhat ó. Arról van szó, hogy a belterületi állami földet a belterületi beépítetlen állami föld kategóriájával helyettesíti. Ez azon túl, hogy jogilag szakszerűtlen, egyben politikailag is átlátszó manőver. A 43. §ról Boross Péter belügyminiszter úr elmondta, ho gy az módosítást igényel. Amennyiben az országgyűlés lényeges módosítás nélkül fogadná el, ez azt jelentené, hogy az önkormányzatok vagyonának nem kis részére nem tulajdonjogot biztosítana a törvény, hanem csak kezelői jogot, ami a gyakorlatban azt jelenth eti, hogy a központi hatalom bármikor beleszólhatna a tulajdoni viszonyokba, ha az érdekei úgy kívánják. Alárendelnék tehát az önkormányzati tulajdont az államigazgatási érdekeknek, vagyis az állam kisajátítás nélkül bármikor igénybe vehetné az önkormányza tok vagyonát saját államigazgatási feladatainak ellátására. Tisztelt Ház! Befejezésül szeretném fölidézni Gál Zoltán képviselőtársunk szavait. A vita elején azt mondta, hogy jó lenne elkerülni a hosszú alkotmányjogi vitát. Azt mondta, hogy a Kormánynak vég ig kellene gondolnia, hogy belemegye a számára kilátástalannak látszó alkotmányjogi vitába, amely feltehetően újra elhúzza az alkotmányügyi döntés miatt e fontos törvény hatályba lépését, vagy pedig a kétharmados szakaszok köréről előzetes egyeztetés foly ik. A Szocialista Párt, saját
