Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyminisztériumi államtitkár:
1432 Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy hallgassuk végig ál lamtitkár úr expozéját. (Hack Péter: A tárgyra…) ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyminisztériumi államtitkár: Én annyi szép Szabad Demokrata felszólalást hallgattam végig türelemmel, itt csak a társadalmi egyenlőség jegyében, és abban bízom, hogy ugyanúgy végig f ogják hallgatni. Tisztelt Országgyűlés! A másik csapda a várakozások és lehetőségek bonyolult és nehezen megoldható kétismeretlenes egyenlete. Mivel lassan közhellyé merevedik annak ismételt hangoztatása, hogy társadalmunk súlyos erkölcsi válságban van, és egyesek bármilyen nagy hangerővel vitatják, szinte kitapintható az a várakozás, amely az európai keresztény értékek és a tartalmas hit iránt megnyilvánul. A türelmetlenné és dogmatikussá torzult materialista világnézet egyetlen alternatívája az ember szem élyiségének tiszteletét előtérbe állító világnézet, amely bármennyire vitatják, nem tör kizárólagosságra, hanem nyitott és befogadó, nem mindenbe beletipró, hanem türelmes és megértő, az osztályharc helyett a társadalmi békét és az ellentétek kölcsönös fel oldását hirdeti. Miután többen kifogásolják a szomjas várakozást, és csak annak a közvéleménykutatásnak az adataiban hisznek, amely számukra kedvező adatokat tartalmaz (derültség) , engedjék meg, hogy röviden ismertessem a Magyar Közvéleménykutató Intézet 1991. február 15. és 25. között az egyházak szerepe és az egyházi ingatlanok kérdése a közvéleményben tárgykörben végzett kérdőíves felmérésének néhány érdekesebb adatát. Engedjék meg, hogy a végével, a legérdekesebbel kezdjem. Lehet, hogy ezzel némi megl epetést fogok okozni a türelmes ellenzéki körökben. A kérdés feltevése így szólt: az Országgyűlésben hamarosan vitára tűzik, hogy az egyházak működésükhöz kapjanake épületeket. Ön mire szavazna, hogy az egyházak kapjanak épületeket vagy ne kapjanak épület eket? A kapjanake épületeket kérdésre a felnőtt népesség 91,2%a szavazott igennel. (Taps jobbról, közbeszólás.) . Örömmel hallom, hogy a 91,2%ban benne vannak a szabad demokraták is (derültség) , nem is lehetne másként 91,2%. Tisztelt Országgyűlés! Benn e van nyilvánvalóan a FIDESZ is, mert a 40 évesek és a fiatalabbaknak az aránya 89,9, s az egyetemet, főiskolát végzettek aránya pedig 92,9. Ne kapjanak épületeket – mert erre is válaszolni kellett – mindössze 8,8% javasolta. (Hack Péter: A Kereszténydemok rata Néppárt.) Biztos, annak csak 6%a van, hogy tudott volna összehozni 8,8at. (Taps jobbról és derültség.) A még érdekesebb kérdés: ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy az egyházak kapjanak épületeket működésükhöz, Ön mit tartana jobb megoldásnak, hogy az egyházak minden olyan épületet megkapjanak, ami korábban az övék volt, vagyis teljes reprivatizáció legyen, vagy csak olyan épületeket kapjanak meg, amelyeket vallási, kulturális vagy szociális célra akarnak igénybe venni? A második kérdésre, ami a funkcio nalitás elvét vallja; 77,2% volt az igenlő válasz és csak 22,8% volt, amelyik a teljes reprivatizáció mellett kötelezte volna el magát. Készséggel rendelkezésre bocsátom, mert vannak ebben még izgalmasabb kérdések is, az azokra adott válaszokat, de nem kív ánom oly mértékben igénybe venni az ellenzék türelmetlenségét (derültség) , hogy ezen a vonalon menjek tovább. Tisztelt Országgyűlés! A várakozásokkal szemben az egyenleg másik oldalán a lehetőség áll és a lassan már elkoptatott és visszatérő hivatkozással utalhatnék 40 év pusztításaira, amikor nemcsak a pásztorok verettek meg, hanem a nyájat is üldözték, az egyetlen és elhalni nem kívánó ideológiai ellenfelet, az egyházakat kíméletlenül megfosztották működésük személyi és tárgyi feltételeitől, és ebben a k örben hadd idézzem illő tisztelettel Iványi Gábor képviselőtársamnak a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát, amelyben találóan szőnyegbombázáshoz hasonlította az egyházakat ért kárt. Most, az előterjesztésnek a terjedelmi korlátai ellenére azért nem mellőz hetem a klerikalizmus szócsövének igazán nem nevezhető Mai Napban (derültség) megjelent egyik cikket, amely a Mindörökké című film ürügyén ekként fogalmaz: "Aligha túlzok nagyot, ha azt állítom: csak a