Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Kérdések: - MOLNÁR ISTVÁN (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1425 földművelésügyi miniszterhez "A sertésfelvásárlási szerződések tárgyában" cím mel és "A sertéstartók nehézségei tárgyában" címmel. Kérem képviselőtársamat, foglalja össze együtt a kérdéseit, hogy a miniszter úr mind a kettőre együtt adhassa meg a választ. Átadom a szót Molnár István képviselőtársamnak. Kérdés: Molnár István (MDF) – az igazságügyminiszterhez – "Sertésfelvásárlási szerződések tárgyában" címmel, valamint – a földművelésügyi miniszterhez – "Sertéstartók nehézségei tárgyában" címmel MOLNÁR ISTVÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kérdésem, amit fel akarok tenni a miniszter úrnak, nemcsak választókörzetem problémája, hanem szinte az egész országé. Elöljáróban szeretném előterjeszteni, hogy sokat hallott, de nem elcsépelt témáról van szó, amikor a sertésfelvásárlás helyzetét hozom ide a tisztelt Ház elé. Az történt ugyanis, hogy megköttetett egy szerződés a termelők és a vásárlók között. A vásárló egyik helyen a tsz vagy az állami gazdaság, vagy a másik helyen az ÁFÉSZ vagy az "Állatforgalmi". Természetesen, a szocialista piac törvényei szerint a vásárló rendelkezett azzal a joggal vagy hatalommal, hogy meghatározta az árakat is, sőt felárakat is, például ha a tszen keresztül lett eladva ez a termés. Most odáig jutott ez a csodálatos szerződés, hogy a vásárló egyszerűen ma nem teljesíti a feltételeket. Az indok az, h ogy nem tudja eladni, és most a termelő csináljon a sertéssel azt, amit akar. A piackutatás a KGSTig is terjed ki, hiszen az ő dolga csak annyi, hogy lemérje a sertéseket és eltegye az úgynevezett kereskedelmi hasznot. Elgondolkodtató, hogy hogyan tudnak még működni az úgynevezett "vásárlók", miből fizetik az apparátust, miből van prémium stb. Vagy az eddigi kereskedelmi tevékenységükből olyan tőke halmozódott fel, hogy van lehetőség fenntartani ezt az apparátust? Kérdésem ezek után tehát az, hogy miért a termelő van sújtva a mindenki által ismert módon a szerződés ilyen formában történő megszegéséért. Milyen lehetősége van igazának elbírálására, illetve kárának kártalanítására? Az előbb említett sertés témát folytatom tovább. Olyan formában vetődött fel, h ogy nagyon sok kistermelőnek egyszerűen nincs pénze takarmányt vásárolni. Továbbmegyek: sok egyéb értéket pénzzé tett, kölcsönöket vett fel a családban, rokonságban, hogy tudjon takarmányt vásárolni, mert még bízik, még van hite, hogy lesz még szükség a se rtésekre. Ezzel szemben van Magyarországon egy gabonaforgalmi nagyraktár – már elnézést a kifejezésért – , tudomásom szerint járja a Minisztériumot exporttámogatásért, mert meglehetősen jól el van látva gabonával, takarmánnyal. Kérdésem, hogy miért nem a te rmelőknek hitelezi meg a takarmányt? Vagy ekkora monopólium nem tehet ilyet? Nem vállalhat a gazdasági nehézségekből? Nem egy hajóban utazunk itt mindannyian Magyarországon? Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésekre dr. Gerg átz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által felvetett kérdéskör nemcsak j ogi szempontból fontos és érdekes, de sokkal inkább a felvásárlás egész rendszerét érintő probléma. Így a földművelésügyi tárcát jobban érinti, ezért kérdésére megpróbálok én válaszolni.
