Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Kérdések: - MOLNÁR ISTVÁN (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1426 Képviselő úrnak a szerződéskötésre utaló kérdését illetően, az igazsá gügyi miniszter úrral egyeztetett álláspont szerint az alábbiakat közölhetem. A saját nevelésű, hízlalású állatokra kötött szerződésekre, a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekre, a Polgári Törvénykönyvben a 417422 számú §ok, valamint a 14/1978/I II.1./ számú minisztertanácsi rendeletben foglalt szabályok vonatkoznak. Ez utóbbi rendelet 17. §a kifejezetten kimondja, hogy aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik, és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítj a, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, tehát a hízott állat átvétele és értékesítése érdekében a maga részéről mindent elkövetett. A termelőknek azonban arra figyelemmel kell lenniük, hogy a Polgári Törvénykönyv 419es §a első bekezdése szerint, szerződésszegés esetében a kötbérkövetelés az esedékességtől számított hat hónap elteltével elévül. A megrendelő, függetlenül attól, hogy a késedelmét kimentettee, a Polgári Törvénykönyv 303as § (2) bekez dése szerint köteles a termelő további őrzésből eredő költségeit megtéríteni. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekre is a Ptk 422es §a szerint irányadóak a vállalkozási szerződésekre vonatkozó 399. §ban foglalt szabályok, melyek szerint ha a t eljesítés – tehát itt az átvétel – olyan okból válik lehetetlenné, amelyikért egyik fél sem tehető felelőssé, vagy a lehetetlenné válásuk mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merül fel, a vállalkozót, tehát a termelőt, a végzett munka költségei f ejében a díj, a kikötött ár arányos része illeti meg. Ha pedig a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merül fel, a termelőt a díj megilleti, de abból a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a termelő a lehetetlenné válás folytán megtak arított, illetve a más módon történő hasznosítással megkeresett vagy megkereshetett volna. Tisztelt Képviselő Úr! Néhány gondolatban megvilágítom önnek a feltételezett szerződésszegő magatartás kialakulásának hátterét, valamint a Kormány által e témakörben tett intézkedéseket. A belső fogyasztás drasztikus csökkenése és az ön által is emlegetett KGSTpiac összeomlásszerű változása a sertéshúsvertikumot jelentősen sújtotta. Megjegyzem, hogy a mai napig is exportáljuk az EK és az USA felé azokat a hagyományo s termékeinket – mint téli szalámi, dobozolt sonka – , amelyeket eddig is el tudtunk adni a piacokon. Sajnálatos, hogy a mai húsipari termékskála alig tesz lehetővé az igényesebb piacok felé erőteljesebb offenzívát. A kistermelők bizonytalansága és kiszolgá ltatottsága a mai fölvásárlási rendszerben még jelentős. Éppen ezért kívánatosnak látnánk egy új, a termelők szövetségein alapuló rendszer kialakulását. Ezen új szervezetek megtörhetnék a felvásárló, közvetítő, integrátor és feldolgozó szervezetek monopolh elyzetét. A Kormány által tett intézkedéseket csak vázlatszerűen jelzem. Alanyi joggá tettük az élőállatexportot. Így a hízott, a süldő, a malac exportját is, melynek eredményeként mintegy 80 ezer darab hízott sertés, mintegy 275 ezer darab süldő és malac hagyta el az országot. A koordinációs bizottság 15% többletexporttámogatást ítélt meg a 91120 kilogrammos sertések április 30áig történő exportjára, melynek keretében 130 ezer sertés exportját vártuk. Egészen pontos adatunk még nincsen a dolgok megtört éntét illetően. Főként az alföldi térség problémáinak csökkentésére újabb 100 ezer darab exportjára hirdettünk pályázatot. A túltartás miatt 130 kilogramm fölé hízott sertések darabolt húsrészként történő értékesítésére, darabonként 650 forint egyszeri tám ogatást adtunk, amelynek következtében 143 ezer darab túlhízott sertés elhelyezésére nyílt mód. Ezen intézkedések összességükben az év első négy hónapjában mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a tárca forrásait. Sikeres tárgyalá sok folytak a Szovjetunióval, melynek eredményeként az akkreditívek megnyitása után a fagyasztott félsertésszállítások szaggatottan ugyan, de megindultak. Május 2tól a kritikus térségekben – Békés, Bács, Csongrád – megindult az export havi 30 ezer darabba l. Júniusjúliusban az említett 100 ezer darabot tudjuk eladni. Ezeken kívül a legkritikusabb
