Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
1405 Mi ez a két út? Az egyik az lenne, hogy mindent komplexitásában, együtt és egyszerre szabályozzunk, legalábbis azokat, amelyek összefüggenek. Teljesen világ os, hogy ez egy nagyon szép és nagyon jó út lenne, ha az önkormányzati törvény megalkotásával egyidejűleg a hatásköri törvényt, az önkormányzati vagyon törvényét, valamint a főváros és a kerületek közötti önkormányzatok hatáskörének és jogkörének a kérdésé t együtt, egy csomagban, komplexitásában lehetett volna szabályozni. De kérdés, hogy vane erre idő és lehetőség, vane itt mód a kiérlelt szakértői, bizottsági és plenáris üléseken történő vitára, vagy pedig a működés lehetőségének a biztosításával lépésr ől lépésre haladva, de ugyanazt a célt kell, hogy elérjük. Éppen ezért én feleslegesnek és időpocsékolónak tartom az ez irányból történő olyan támadásokat, hogy ez a törvényjavaslat, mondjuk, most azért alkalmatlan és tárgyalhatatlan, mert hiszen nincsenek meg a hatáskörök, nincsen még meg tulajdonképpen a földtörvény, ami az önkormányzati tulajdont lényegesen fogja befolyásolni. Szeretném azt is hangsúlyozni, és szeretném azt is leszögezni, hogy nincs a világnak olyan törvényjavaslata, ami valamilyen formá ban ne lenne javítható. De úgy hiszem, hogy olyan sincs, ami mindig és állandóan csak alkalmatlan lenne. Ha visszagondolunk arra, hogy az önkormányzatok kérdésében az eddig előterjesztett, és a Parlament által megszavazott törvényjavaslatok közül mind az ö nkormányzati törvényjavaslat, mind a polgármesterekről, mind az önkormányzati választásról, mind a fővárosról és a kerületekről szóló, ez a törvényjavaslat is úgy indult el, hogy valakik mindig azt mondták rá, hogy ez alkalmatlan, ezt még csak meg se vitas suk. (Taps a jobb oldalon és jobbközépen.) Annak elismerésével, hogy nincs hibátlan törvényjavaslat, azt is el kell ismerni, hogy ezek az állandó alkalmatlanságok, tehát az optimum és a használhatatlanság között valahol ott van a megoldás a középúton, és a zért vagyunk, és azért vannak a tisztelt képviselőtársaim, hogy értelmes, precíz, pontos és jó javaslataikkal tegyék ezt a nem alkalmatlan, de alkalmasabbá tehető törvényjavaslatot olyanná, hogy szolgálja egyaránt a jogalkotói szándékot, valamint az önkorm ányzatok érdekeit is. Az önkormányzati tulajdon egy sajátos tulajdonforma, olyan, amilyen a magyar Alkotmányban ez idáig nem szerepelt. Alkotmánymódosítás során került be mint új tulajdonforma, de ez egy olyan széles körű önkormányzati tulajdon, amilyen mé g sehol nem fordult elő a világon. A világon még sehol nem alakultak úgy önkormányzatok, hogy egy korábbi pártállam, egy diktatórikus hatalom és egy állami tulajdon lebontása után jutottak volna a tulajdonhoz. Azok az általunk európainak megcélzott önkormá nyzatok, amelyek ma jól működnek, nem erről az útról indultak, hanem a privát szférából, ezért volt nyilvánvaló, hogy ilyen terjedelmű, ilyen mértékű önkormányzati tulajdon nincs. Most csak egy kérdés vetődik fel, amelynek a lényege: vajon akik ezeket a tu lajdonokat kezelik, azok az önkormányzati tulajdont működtető szervezetek és személyek képesek leszneke a bonus et dirigens pater familias gondosságával és nem pedig a korábbi társadalmi tulajdonban megszokott Csáki szalmájaként kezelni ezeket a tulajdonk ategóriákat. Mi úgy tudjuk, hogy a volt tanácsi közüzemi vállalatok esetében van egy olyan szándék, különösen az önkormányzatok részéről, hogy ezeket vagy meg akarják szüntetni, vagy valamilyen formában át akarják alakítani. Ennél a törvényjavaslatnál az e gyik legnagyobb gondunknak azt tekintjük, ha ezt a tulajdon átadásával egyszerűen megtehetik, módjuk és lehetőségük van rá, akkor a dolgozói tulajdon egy lehetséges kategóriájában megszüntetik annak a lehetőségét, hogy az ott dolgozó emberek dolgozói tulaj donhoz jussanak. Ezért megfontolásra ajánljuk, legalábbis addig, amíg ez a dolgozói tulajdon, a dolgozói részvényekre vonatkozó jogi szabályozás meg nem születik, addig azoknak az önkormányzatoknak, amelyek most tulajdont szereznek ezeknél a volt tanácsi é s közüzemi vállalatoknál, ne lehessen lehetőségük rá, hogy ezáltal dolgozóikat negligálva a tulajdont egyszerűen megszüntetik, nem működtetik tovább, így ezek a dolgozók elesnének a tulajdonszerzés, részvényszerzés lehetőségétől. Az is szerepel a javaslatb an, hogy a tulajdonos kijelölésénél figyelembe vesszük a vagyon működtetésének gazdaságossági, műszaki elemeit, a feladat- és hatáskörök és ezek gyakorlásához
